A monetáris tanács 9:1 arányban döntött az alapkamatról
A monetáris tanács 9 tagja az alapkamat szinten tartását támogatta, egy tagja az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére szavazott - derül ki a tanács július 23-i üléséről pénteken közzétett rövidített jegyzőkönyvéből.
Bár a tanács a jegybanki alapkamat 7,75 százalékos szinten tartása mellett döntött, többen, a tartásra szavazó tagok is hangsúlyozták, hogy a jövőben látnak lehetőséget további kamatcsökkentésekre. Ezt a forinteszközöktől elvárt prémium jelentős csökkenése, valamint az inflációs kilátások lehetővé teszik. A többség azonban úgy látta, hogy a kamatcsökkentéseket csak óvatosan és fokozatosan lehet végrehajtani - áll a jegyzőkönyvben.
A legfrissebb inflációs számok megítélésében a jelenlévők zöme közös állásponton volt. A többség úgy ítélte meg, hogy az inflációs várakozások céltól való eltávolodásának kockázata jelentősen mérséklődött, az inflációs folyamatok nagy valószínűséggel a májusi előrejelzés alappályájával konzisztensek, de elhangzott olyan vélemény is, hogy a jövőben nem zárható ki új inflációs kockázatok megjelenése, elsősorban a nyersanyag- és élelmiszerárak területéről.
A tagok alapvetően egyetértettek abban, hogy a munkapiaci folyamatok megítélése továbbra is nehézségekbe ütközik. A bér- és foglalkoztatottság adatokat jelentős mértékben torzítják a szabályozási környezet változásai, ezért félrevezető lehet egy mutatóra támaszkodni; a döntések meghozatala előtt az összes rendelkezésre álló információt fel kell használni.
Többen megjegyezték: az a tény, hogy a versenyszféra bérdinamikája kiemelt figyelmet kapott az elmúlt időszakban, a piaci szereplőkben azt a téves benyomást keltette, hogy a kamatdöntéseket elsősorban ez a mutató határozza meg. Ennek alapján egyetértés mutatkozott abban, hogy a tanácsnak jeleznie kell a munkapiaci adatokkal kapcsolatos bizonytalanságokat, így azt is, hogy nincs olyan egyedi mutató, amely a bérköltség-oldali inflációs kockázatokat kifejezhetné.
A makrogazdasági és pénzügyi folyamatok áttekintése során a tanács megállapította, hogy a 2007 második negyedéves fogyasztói árindex, valamint a maginfláció megfelelt a májusi inflációs jelentésben adott prognózisnak.
A konjunktúra alakulása összességében ugyancsak egybecseng az inflációs jelentésben felvázoltakkal. Bár a múlt hónapban megjelent részletes GDP-adat a vártnál némileg magasabb fogyasztást mutatott, az azóta beérkezett adatok a konjunktúra erőteljes lassulását jelzik.
A tanács "figyelemre méltónak" nevezi, hogy a háztartások fogyasztási célú keresletének csökkenése 2007 első négy hónapjában érdemben elmarad a lakossági jövedelmek reálértékének becsült csökkenésétől, valamint a lakosság fogyasztási célú – jellemzően devizában denominált – hitelkereslete korábban soha nem tapasztalt szintre emelkedett. Mindez összhangban van a lakosság esetében feltételezett fogyasztást simító magatartással.
A bruttó átlagkeresetek növekedési ütemét továbbra is magasnak tartja a tanács. A tanács július végén a külső befektetői környezet továbbra is nagyon kedvezőnek ítélte, bár megemlítették a kockázati tényezőket is, például a magas kockázatú amerikai jelzáloghitelek piacát, amely negatívan hat a befektetői hangulatra.
Megállapították, hogy a közép-európai régió devizái a kedvező külső környezet mellett felértékelődtek, a forintárfolyam erősödése azonban elmaradt a többi devizáétól. A forint nagyon szűk sávban, 246 forint/euró körül ingadozott. Június közepétől nem folytatódott a külföldi befektetők forintkockázati kitettségének két hónapig tartó gyors csökkenése.
A jegyzőkönyv szerint a tanács júniusi kamatcsökkentése meglepte az elemzőket. A kamatcsökkentésnek nem volt hatása a devizapiacon, ugyanakkor a teljes hozamgörbe lejjebb tolódott. A beárazott kamatpálya a kamatcsökkentési várakozások erősödését mutatta, a hozamgörbe az idei év végére 6,75, jövő év végére 6,25 százalékos alapkamattal konzisztens, ami közel 25 bázispontos csökkenést jelent az egy hónappal korábbi pályához képest. A piaci felmérések azt mutatták, hogy az elemzők, az alapkezelők és a devizapiaci üzletkötők egyaránt megosztottak a júliusi kamatdöntést illetően. A hosszú forint forward hozamok az euró forwardok csökkenését követték, így a hosszú felár nem változott. Ezzel szemben a magyar devizakötvény-felár más feltörekvő országok adósságának felárával együtt emelkedett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.