A bevételből 15,04 milliárd forintra az önkormányzatok, 19,852 milliárdra pedig a központi költségvetés jogosult. A költségvetést megillető illetékbevétel 1,4 százalékkal alacsonyabb a tavalyi első négy havi 20,137 milliárd forintnál.

A bevétel mérséklődéséhez az APEH sajtóosztályának tájékoztatása szerint az APEH kibővített szervezetén belül, valamint az ügyfelek oldaláról felmerült akadályok egyaránt hozzájárultak, "amelyeknek elhárítását az APEH munkatársai megfeszített munkával és az ügyfelek, illetőleg a társszervezetek felé történő folyamatos tájékoztatással igyekeznek elérni" - közölte az adóhatóság.

Az illetékhivatalok 2007. január 1-jével integrálódtak az APEH szervezetébe, a folyamat azonban nem volt zökkenőmentes. Az integrációt az adóhatóság tájékoztatása szerint jelentősen megnehezítette például, hogy a megyei illetékhivatalok - az APEH erősen központosított működési struktúrájával ellentétben - egymástól függetlenül, decentralizáltan működtek, s az általuk alkalmazott eljárások sem voltak minden esetben azonosak. Az APEH-nak meg kellett oldania az illetékhivataloknál alkalmazott informatikai rendszerek saját rendszeréhez való közelítését, fokozatos integrációját is, ez a folyamat jelenleg is tart.

Az adóhatóságnak az elmúlt hónapokban ráadásul közel 1 millió, illetékügyben érintett adózót kellett azonosítania. Ezt 87 százalék esetében már március végéig sikerült központilag elvégezniük, 13 százalékuk adóazonosító számait azonban a regionális igazgatóságoknak kellett - erre az érdemi ügyintézés mellett időt szakítva - feltárniuk. Az azonosításokra azért volt szükség, mert az illetékhivataloknál - az APEH-tól eltérően - ügycentrikus nyilvántartási rendszer volt, amely az ügyfelek adóazonosító jeleit valamint adószámait nem, vagy nem megbízhatóan tartalmazta. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint azonban az illetékkötelezettségeket nem ügyenként, hanem adózónként kell vezetni.

Változott a befizetési rend is: az illetékeket az év eleje óta az APEH szedi be, ehhez megyei illetékbeszedési számlákat nyitott, amelyekhez külön postai készpénz-átutalási megbízásokat is rendszeresített. Még most is nagyszámú, a korábbi számlaszámokat tartalmazó készpénz-átutalási megbízás van azonban az adózóknál (egyebek mellett a korábban engedélyezett részletfizetések miatt).

Az APEH annak érdekében, hogy a régi nyomtatványok továbbra is használhatóak legyenek, megállapodást kötött az OTP Bankkal, így a korábbi számlákra érkezett pénzek átkerülnek az APEH-számlákra. Az illetékfizetések terén igen magas a postai készpénz-átutalási megbízásokon történő befizetések aránya, a befizetők személyének azonosítása pedig sok esetben gondot okoz a megbízások pontatlan kitöltése miatt (hiányzik az adószám, az adóazonosító jel, nem pontosan van feltüntetve)- sorolta a problémákat az adóhatóság.

Az APEH honlapján publikált első négy havi adatok szerint az illetékbefizetések 64 százaléka (22,173 milliárd forint) továbbra is a háztartások, 36 százaléka (12,719 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik, s a legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (25,573 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (5,423 milliárd forint) kapcsán keletkezett.

A háztartások az előbbi két címen mintegy 14 milliárd, illetve 4,67 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték 2,158 milliárd, az ajándékozási illeték több mint 530 millió forintot vett ki a lakosság kasszájából. Bírósági eljárási illetékekre mintegy 666 millió, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 145 millió forintot költöttek a háztartások április végéig.

A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlan-átruházási illeték (11,572 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén mintegy 751 millió, államigazgatási eljárási illeték címén 259 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig közel 135 millió forintot fizettek ki a cégek.

Budapesten április végéig több mint 12,443 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, az összes bevétel több mint harmada. A megyék közül a legtöbb illetéket továbbra is Pest megyében (2,786 milliárd forint) és Veszprém megyében (1,317 millió forint) fizették be a háztartások és vállalkozások, a harmadik dobogós Bács-Kiskun megye lett (1,056 milliárd forint).