Megjegyezte, hogy a pénzügyi szektor szereplőinek hozzáállása a környezetvédelemhez Európa-szerte gyökeresen megváltozott az elmúlt években: a korábbiakkal ellentétben szívesen finanszíroznak innovatív környezetvédelmi beruházásokat. Egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget főként a nyugat-európai cégek használják ki - vélekedett Raymond Van Ermen.

Szerinte a lemaradás részben a kormányok felelőssége is, akik nem támogatják kellőképpen a zöld technológiák elterjedését. Ez jól látható például abból, hogy az elkövetkező hét év európai uniós támogatásaiból Magyarország és a régió más tagállamai sem csoportosítanak 1 százaléknál több forrást megújuló energiára és energiahatékonyságra - mutatott rá.

Ian Clark, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztési főigazgatóságának osztályvezetője úgy vélekedett, hogy az innovatív környezetvédelmi termékekkel, szolgáltatásokkal kínálati oldalról már nincsen gond, ezért a kormányoknak inkább a kereslet megteremtésére kell törekedni.

Példaként említette, hogy Olaszországban az új építésű társasházaknál előírás az energiaellátás egy részét napenergiából fedezni.

Mikko Venermo, az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank (EBRD) vezető környezetvédelmi tanácsadója arról beszélt, hogy a közép-kelet-európai kormányok hozzáállásától függetlenül pénzintézetük keresi a régióban a zöld befektetési lehetőséget. Leginkább az alternatív energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek számíthatnak hitelre - tette hozzá.

Ian Clark beszámolt szólt arról is, hogy a piaci hiteleken kívül az EU kis- és közepes vállalkozások számára vissza nem térítendő támogatást is ad, mégpedig öko-innovációra. A 2007-2013-os pénzügyi időszakban a 3,6 milliárd eurós Versenyképességi és Innovációs keretprogramon belül uniós szinten 430 millió euró áll ilyen célra rendelkezésre.