Nem változott az alapkamat
A Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2006. október 25. óta 8 százalék, az elemzők többsége szerint a kamatenyhítési periódus májusban kezdődhet meg.
A Monetáris Tanács értékelése szerint az elmúlt hónapban beérkezett információk vegyes képet rajzolnak a magyar gazdaság pályájáról. Az idei első két hónap adatai a tanács várakozásai szerinti inflációs képet mutattak, azonban a legfrissebb, márciusi adatok már kevésbé egyértelműek.
A fogyasztói árindex maginflációs komponense az első negyedévben csökkenést mutatott, ami kedvező jel a dezinflációs folyamat szempontjából, ugyanakkor a nem tartós iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek árai márciusban a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek. Az emelkedés átmeneti vagy tartós jellegének megítéléséhez azonban további információk szükségesek a Monetáris Tanács szerint.
A versenyszféra bérkifizetéseinek februári dinamikája kismértékű lassulást mutat, azonban a növekedési ütem továbbra is magasnak tekinthető. A bérinfláció mértékét és annak következményeit még mindig nehéz egyértelműen értékelni, ugyanis a munkapiaci és adózási szabályozás változásaihoz való alkalmazkodás, és az inflációs várakozások megemelkedése egyaránt jelentős lehet.
A forint államkötvények kamatfelárának év eleje óta megfigyelt csökkenése áprilisban folytatódott. Ehhez a költségvetési kiigazítás kedvezőbb piaci megítélésén túl hozzájárulhatott az is, hogy áprilisban a befektetők kockázatvállalási hajlandósága magas szintre emelkedett. A kockázati megítélés tartós javulása, amennyiben az inflációs folyamatok megengedik, lehetőséget adhat az irányadó kamat mérséklésére - áll a közleményben.
A Monetáris Tanács hétfői ülésének rövidített jegyzőkönyve 2007.
május 11-én jelenik meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.