Az újság emlékeztetett arra, hogy a vezetéket – amely a Kaszpi-tengeri térségből Törökországon, Iránon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át Ausztriáig és Nyugat-Európáig szállítana földgázt – eredetileg 2010-ben helyezték volna üzembe, a tervezők azonban most már 2012-ben reménykednek. Ugyanakkor – mint a Berliner Zeitung írta – ennek érdekében semmi nem történt, azaz egyetlen darab csövet sem fektettek le, egyetlen kapavágás nem történt, s nem tisztázott az ötmilliárd eurós terv finanszírozása sem. Mindehhez a lap hozzáfűzte: túlzottan nehézkesek az európai döntési eljárások, túl nagy a nemzeti önzés, s túlságosan vonakodnak a beruházók.

A kommentár emlékeztetett az eredeti szándékra, konkrétan arra, hogy a több mint 3300 kilométer hosszú vezeték szállítaná az Európai Unió földgázszükségletének mintegy tíz százalékát. Tíz fontos százalékot, mindenekelőtt azért, mert az EU csökkenteni kívánja függőségét fő szállítójától, Oroszországtól – mutatott rá a Berliner Zeitung, ezzel magyarázva, hogy a tagállamok vezetői a Nabuccót stratégiainak fontosnak minősítették, s azt a közös energiapolitika első nagyszabású objektumának szánták.

De mi történt azután – tette fel a kérdést a német lap, rögtön meg is válaszolva azt. Felébredt a Gazprom, az orosz kormánnyal szoros kapcsolatban álló gázmonopólium, amely a Nabuccót mindenképp meg akarja akadályozni. Legfőbb célja ugyanis az, hogy Európában erősítse saját piaci pozícióit, s kikapcsolja a versenytársakat. Putyin elnök támogatja ezt a stratégiát, mert az energiapolitikát eszköznek tekinti ahhoz, hogy Oroszországot újra világhatalommá változtassa – írta a lap.

Az újság ezzel magyarázta, hogy a Gazprom hozzákezdett saját vezetékének a kiépítéséhez, amelynek célja a Nabucco feleslegessé tétele. Ennek megfelelően tervezi a jelenleg már meglévő Kék Áramlat vezeték meghosszabbítását egy olyan szakasszal, amely Bulgárián és Románián keresztül húzódna, s Magyarországon érne véget.

Magyarországot – mint a Berliner Zeitung hangoztatta – Putyin már a saját oldalára állította. Noha a Mol magyar energiaszolgáltató tagja a Nabucco-konzorciumnak, a vállalat a Gazprom-vezeték építésében is részt kíván venni. A magyar kormány nem tekinti ezt hűtlenségnek – írta a lap. „A Nabucco egy álom, s álmokkal nem tudunk lakásokat fűteni” – idézte az újság Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezzel kapcsolatos, közelmúltban elhangzott kijelentését.

A Nabuccót ugyanakkor a török magatartás is kérdésessé teszi. Törökország ugyanis a lap szerint nem csupán a földgázszállítások tranzitállama akar lenni, hanem egy vérbeli kereskedelmi központ. Az EU tart attól, hogy Ankara és Moszkva között olyan különmegállapodás jöhet létre, amelynek keretében Oroszország rendkívül olcsón pótlólagos földgázhoz juttatná Törökországot, ha az lemondana a Kaszpi-tengeri vezeték építésében való tranzitrészvételről.

Ez pedig a végső csapást jelenthetné a Nabucco számára – mutatott rá a Berliner Zeitung, hangoztatva: minden, az európaiak által elvesztegetett nappal növekszik annak valószínűsége, hogy a tervezett vezeték még az előtt meghiúsul, hogy építése megkezdődött volna.