2007. március. 22. 14:18 MTI Utolsó frissítés: 2007. március. 22. 14:18 Gazdaság

A Mol 8-12 milliárdot költ kutatásra

A Mol 2000 óta évente 8-12 milliárd forintot költ kutatásra Magyarországon, míg világszinten 100 millió dollárt; az elmúlt hat évben mintegy 50 fúrást végzett a társaság Magyarországon, s ebből 24 volt sikeres.

A Mol azt reméli, hogy 2007-ben 900-950 ezer tonna olaj-egyenértékű szén-hidrogént talál – mondta Holoda Attila, a cég magyarországi és közép-európai kutatás.

Atlagosan 4-6 év egy kutatási fázis, de elérheti a 8 évet is akkor, ha a cégek hosszabbítást kérnek és kapnak. Ez abban az esetben fordulhat elő, aha egy adott időben az eladási árak nem teszik gazdaságossá a kutatást vagy az azt követő kitermelést – hangsúlyozta Sőreg Viktor, a Mol észak-keleti kutatás-termelési régió igazgatója.

A Molnak jelenleg 29 kutatási területe van, ami majdnem 50 százaléka az összes magyarországi kutatási blokknak. A társaságnak 121 termelő mezője, 16 várhatóan termelésbe állítható területe, 12 szünetelő vagy felszámolás alatt álló, és 6 kérdéses státusú mezője van. Az idén a Mol a tavalyinál 5-6 százalékkal kevesebb, 870 ezer tonna kőolajat termel ki Magyarországon, míg a kutatási eredmények nyomán a földgáztermelés nő, és eléri a 2,6-2,8 milliárd köbmétert a tavaly 2,5 milliárddal szemben – mondta Holoda Attila.

Magyarországon 70 éve folyik szén-hidrogén kutatás, az első sikeres - ipari mennyiségű olajat és gázt feltáró - fúrást 1937. november 27-én végezték, s azóta összesen 8 500 kutat fúrtak. Algyő térségében például 1 000 felett van a számuk, s ezek döntő többsége termel is.

A legtöbb kutatást az 50-es, 60-as, 70-es években végezték az országban, s volt olyan év a hatvanas évek elején, amikor összesen 500 kilométert fúrtak. Mostanában 30-80 kilométer az összes éves fúrási mennyiség.

A kutatási eszközök közül a fúrás a legdrágább tevékenység. Egy felszíni mérés néhány 10 millió forintba kerül, míg egy több dimenziós szeizmikus mérés már 500 millió, de akár 1 milliárd forint is lehet. A fúrás szinte minden esetben legalább a dupla olyan drága mint a legdrágább szeizmikus mérés, és legalább 1 milliárd forintba kerül.

A fúrásokat nézve Magyarországon a sikerességi arány hosszú távon és országosan nézve 30-40 százalék, de a jobb területeken eléri a 60-80 százalékot is. A Mexikói-öbölben az átlagos a sikerességi arány eléri a 75 százalékot.

A szén-hidrogén alapvetően mikroszkópikus, plankton méretű élőlényekből, algákból, növényi maradványokból keletkezik évmilliók alatt, ám az anyagnak átlagosan kevesebb mint 30 százalékából lesz szén-hidrogén, s a szén-hidrogénnek világszinten csak 1 százaléka csapzódik kitermelhető telepekben. Kérdésekre válaszolva elhangzott: a Mol több térségbeli ország cégével is tárgyal kutatásról. A szakemberek elmondták azt is, hogy már nemigen van olyan terület a világon, amiről semmilyen információja ne lenne a kutatás-feltárást végző cégeknek. A kutatás során megszerzett adatokat be kell szolgáltatni a bányahatóságnak. Ezeket később más is megvásárolhatja akkor, ha az adott cégnek lejárt a kutatási ideje, s gazdaságossági okok miatt nem kér kitermelési engedélyt a területre.

Kutatási engedélyhez kétféle módon lehet hozzájutni: egyrészt egy bányavállalkozó engedélyt kérhet egy nyílt területre, vagy az állam illetékes szervezete zárttá nyilvánít egy területet, s a kutatásra koncessziós pályázatot ír ki.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.