Az euróövezeti GDP 3,3 százalékkal nőtt
Az euróövezeti GDP 0,9 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben, és 3,3 százalékkal lett több a 2005-ös utolsó negyedévinél, közölték az EU statisztikai hivatalában kedden, megerősítve a február 13-án kiadott előzetes becslést. A tavalyi egész évről 2,6 százalékos évi átlagos GDP-növekedést becsült a hivatal most, lefelé módosítva a február 13-i, 2,7 százalékos becslésen.
Az Európai Bizottság idén 2,4 százalékos GDP-növekedésre számít az euróövezetben a februári módosítás szerint. Novemberben 2,1 százalékot jósolt. A 2008-as, 2,2 százalékos GDP-többletre szóló előrejelzést még nem módosították.
Idén később már csökkenő inflációra és lassuló GDP-növekedésre számít az Európai Központi Bank (EKB) is, sejtetve, hogy a kamatemelő indulata is alábbhagyhat valamikor az év későbbi folyamán. Idén 1,7-2,7 százalékra, vagyis 2,2 százalékos sávközépre számít az EKB az euróövezeti gazdaségi növekedésben, a korábban várt, 2,1 százalékos többlet helyett.
2005-ben az évi átlagos gazdasági növekedés 1,4 százalékos volt az euróövezetben. 2004-ben 2,0 százalékos, 2003-ban 0,5 százalékos, 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt a növekedés.
A kereslet táplálta
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi, azaz 2006-os GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A fogyasztói kereslet növekedésének szerény - a többi GDP-táperő tempójától messze elmaradó - üteme tavaly stagnált az euróövezet átlagában 2005-ös ütemhez képest, azzal együtt, hogy a munkanélküliség kisebb volt a 2005-ösnél. Az eddig ismert adatok szerint tavaly egész évben lassult a béremelkedés üteme, a harmadik negyedévben éves összehasonlításban 2,2 százalékra, a második negyedévi 2,6 százalékos ütemről. Ezt igazolják a kedden megjelent részadatok.
A tavalyi első negyedévben az euróövezeti GDP 2,2 százalékkal, a másodikban 2,8 százalékkal, a harmadikban 2,7 százalékkal, az utolsó negyedben 3,3 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, a keddi összesítés szerint. Tavaly az első negyedévben a lakossági fogyasztás 1,8 százalékkal, a második és a harmadik negyedévben 1,7-1,7 százalékkal, az utolsó negyedben 2,1 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál az euróövezetben. A tőkeberuházások 3,6 százalékkal, 4,7 százalékkal, 3,9 százalékkal, majd az utolsó negyedben 4,8 százalékkal gyarapodtak.
Az euróövezeti export 8,4 százalékkal, 7,4 százalékkal, 6,7 százalékkal, majd a negyedik negyedben 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az import viszont nagyrészt csökkenő ütemben bővült: 8,7 százalékkal, 6,8 százalékkal, 7,0 százalékkal, majd az utolsó negyedben 7,3 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A jövőre nézve sem biztató, hogy - ugyancsak keddi közlés szerint - januárban az euróövezetben a kiskereskedelmi forgalom 1 százalékkal csökkent, és 0,1 százalékkal elmaradt a tavaly januáritól is. Decemberben 0,3 százalékos volt a havi és 2,2 százalékos a tizenkét havi többlet.
Az egész EU-ban a GDP átlagosan 3,4 százalékkal volt több a negyedik negyedben az egy évvel korábbinál, évi átlagban 2,9 százalékot becsülnek tavalyról, a 2005-ös, 1,7 százalékos átlagos többlet után. Az Egyesült Államok hazai összterméke tavaly 3,3 százalékkal bővült a 2005-ös 3,2 százalékos ütem után, Japáné 2,2 százalékkal a 2005-ös 1,9 százalék után, mindkettő az EU statisztikai hivatalának számítása szerint. A három legnagyobb euróövezeti gazdaság közül az első helyezett Németországban a GDP növekedése éves összehasonlításban az utolsó negyedben 3,7 százalékosra gyorsult a harmadik negyedévi 3,1 százalékról, a második helyezett Franciaországban 2,2 százalékra a harmadik negyedévi 1,8 százalékról, Olaszországban az éves ütem 2,9 százalékosra ugrott - hét éve a leggyorsabbra - a harmadik negyedévi 1,7 százalékról, az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint.
Magyarországon az utolsó negyedévben a gazdasági növeekedés, éves összehasonlításban, 3,4 százalékosra lassult a harmadik negyedben mért 3,9 százalékról, az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.