Nagyok az egy főre jutó GDP-különbségek az uniós régiók között
Az EU jelenlegi 27 tagországának régiói közül – a 2004-es állapotot vizsgálva – a londoni City és az ahhoz kapcsolódó városrészek az uniós átlag 303 százalékával áll az élen a vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó GDP tekintetében. Az EU jelenlegi országain belül 2004-ben a legszegényebb térség az időközben csatlakozott Románia az északkeleti régiója volt, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlagnak mindössze 24 százalékát érte el – derül ki az uniós statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból.
A londoni City. Európa leggazdagabb régiója © lonpics |
Magyarországon a Közép-Magyarország régió vezet, ahol az uniós átlag-GDP 101,6 százaléka jutott egy főre 2004-ben. A Dunántúl 58,0, ezen belül a Közép-Dunántúl 61,1, a Nyugat-Dunántúl 66,8, a Dél-Dunántúl 45,6 százalékot mutatott a 2004-es adatokat figyelembe véve.
Az Alföld és Észak régió egészére a 2004-es egy főre jutó átlag-GDP 42,8 százaléka jutott, ezen belül Észak-Magyarország 42,5, az Észak-Alföld 41,9, a Dél-Alföld 44,2 százalékon állt.
A 15 legszegényebb uniós térség – a 2004-es adatok alapján – három országból, az idén csatlakozott Romániából és Bulgáriából, valamint Lengyelországból került ki: hét Romániából, három Lengyelországból, öt Bulgáriából. A 15 legszegényebb EU-régióban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 24-39 százaléka között szóródott.
Az egyes tagországok egészét tekintve Csehország 75,2 százalékkal, Magyarország 64,0 százalékkal, Szlovákia 56,7 százalékkal, Lengyelország 50,7 százalékkal, Szlovénia 83,3 százalékkal állt a 2004-es adatok alapján az EU egy főre jutó átlagos GDP-jéhez viszonyítva.
Az országok közti bontásban Írország vezetett 2004-ben a 27 jelenlegi uniós tagot vizsgálva: itt az uniós átlag-GDP 141,4 százaléka volt akkor az egy főre jutó GDP. A legszegényebb Bulgária volt 2004-ben, az egy főre jutó uniós GDP 33,2 százalékával.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.