Német gyorsvasúti szerelvény. Emelkedő pálya © DB

A legnagyobb növekedés a vasúti személyforgalomban Észtországban (28 százalék), Írországban (13 százalék), Görögországban és Lettországban (10-10 százalék) volt. Az ellenpólust Litvánia és Magyarország alkotta a legnagyobb mértékű visszaeséssel. Mindkét országban kilenc százalékkal csökkent a személyforgalom. Abszolút utaskilométerben Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia bonyolítja a legnagyobb vasúti személyforgalmat. Együttesen a teljes uniós forgalom közel 70 százalékát adják.

A vasúti teherforgalom 2004-ről 2005-re gyakorlatilag nem változott. A 25 tagú Unióban 392 milliárd tonnakilométert teljesített az ágazat. Litvániában 7 százalékkal, Lettországban és Portugáliában pedig 6 százalékkal nőtt a forgalom. Ezzel szemben Luxemburgban 34 százalékkal, Írországban 24 százalékkal, Dániában pedig 15 százalékkal csökkent a forgalom. Az uniós vasúti teherforgalom közel 60 százalékát Németország (95 milliárd tonnakilométer, +4 százalék), Lengyelország (50 milliárd, -5 százalék), Franciaország (41 milliárd, -10 százalék), Olaszország (23 milliárd, +3 százalék) és Nagy-Britannia (22 milliárd, -1 százalék) adta.