PwC: világszerte optimisták a cégvezetők
A cégvezetők eddig nem tapasztalt optimizmussal tekintenek a jövőbe, a következő 12 hónapban közel kétszer annyian várnak árbevétel-növekedést, mint öt évvel ezelőtt - derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) tizedik éves Globális Vezérigazgatói Felméréséből, amelyet a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán már bemutattak.
"A vállalati vezetők - cégük méretétől függetlenül - világszerte egyre optimistábbak növekedési esélyeiket, valamint a globalizáció által nyújtott új piaci lehetőségeket illetően" - mondta Samuel A. DiPiazza, a PricewaterhouseCoopers globális vezérigazgatója. "Amennyiben a cégvezetők hosszú távon a lehető legtöbbet szeretnének profitálni a globális lehetőségekből, szembe kell nézniük a különböző kultúrákban való munkavégzés, az egyre szélesebb körű erőforrások hatékony felhasználására vonatkozó kényszer, illetve az erősödő verseny okozta kockázatokkal is."
A vállalatvezetők további növekedést várnak az elmúlt időszak legdinamikusabb régióitól (Brazília, Oroszország, India és Kína), de a fejlődő és fejlett országoktól is. Az említett négy ország mellett Mexikó, Indonézia, Vietnám, Korea és Törökország rendelkezik a legnagyobb növekedési potenciállal. Bár a vezetők közel háromnegyede egyetért abban, hogy a globalizáció a fejlett és a fejlődő országok számára is új lehetőségeket jelent, a legfontosabb növekedési tényezőként a hagyományos piacokon - egy már meglévő termékkel - történő megjelenést említik a legtöbben (23 százalékuk), 21 százalékuk viszont az új piacokra való betörést.
A bővülés finanszírozását illetően meglehetősen óvatosak a vezetők: közel 80 százalékuk a saját finanszírozást preferálja, kevesebb mint 20 százalékuk vonná be az értékpapír-piacokat. A magántőke, illetve a kockázati tőke bevonásának lehetőségét csak 10 százalékuk említette.
A vezetők az optimizmus ellenére a potenciális veszélyekkel is tisztában vannak. A válaszadók 73 százaléka szerint a legnagyobb problémát továbbra is a túlszabályozottság jelenti. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben főként a szükséges szakértelem hiánya okoz gondot (88 százalékuk szerint).
A nem üzleti jellegű kockázat (köztük a terrorizmus, olaj- és egyéb nyersanyaghiány, politikai instabilitás, globális éghajlati változás) a megkérdezettek többsége szerint nem veszélyezteti vállalatukat, a vezetők közel fele nem különít el erőforrásokat ezek megelőzésére. Ennek ellenére a globális felmelegedés okozta problémák egyre inkább előtérbe kerülnek (a válaszadók 40 százaléka említette). A globális éghajlatváltozás megítélésében a két véglet a csendes-óceáni térség (58 százalék) és az észak-amerikai régió (18 százalék).
Az ázsiai-csendes-óceáni térség vezetői összességében kevésbé optimisták a jövőt illetően: 83 százalékuk a túlszabályozottságot, míg 80 százalékuk az alacsony költségekkel dolgozó versenytársakat említi a legfőbb problémaforrásnak. Emellett azonban e térség vezetői jobban felkészülnek a várható nehézségekre, és az átlagnál több erőforrást biztosítanak e problémák megoldására.
A felmérés szerint a vállalati növekedés elősegítése érdekében a megkérdezett vezetők mintegy fele tervez határon átnyúló (többnyire egy szomszédos országban) vállalati fúziót vagy felvásárlást az elkövetkező egy évben. A fúziók és felvásárlások piaca a nyugat-európai régióban a legdinamikusabb. A határon átnyúló tranzakciók célja a vezetők közel kétharmada szerint az új piacok és vásárlók megszerzése. Ezzel együtt a megkérdezettek tisztában vannak a külföldi tranzakciók kockázatával is.
A felmérés alapján általánosságban elmondható: az észak-amerikai vezetők az átlagosnál több problémával számolnak a felvásárlásokkal és fúziókkal kapcsolatban, a legnagyobb nehézségként pedig a kulturális problémákat említik (58 százalékuk). A közép-kelet-európai vezetők többsége pedig az átlagosnál nagyobb hangsúllyal említi a politikai érdekkülönbségeket, mint a tranzakciókat hátráltató tényezőt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.