2007. január. 03. 16:15 MTI Utolsó frissítés: 2007. január. 03. 16:10 Gazdaság

Tartja erejét a forint

A forint megőrizte erejét a bankközi devizapiacon szerdán: az eurót 251,20/25 forinton jegyezték fél négy tájban a keddi 251,00/10 forint után. A forint 11,03 százalékon zárt a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán.

A bankközi piacok még szerdán is alacsony forgalmat bonyolítottak le, az euró 250,95-251,70 forint között ingadozott, ami gyakorlatilag megegyezik a keddi árfolyamsávval. A forinthoz hasonlóan erősek voltak a közép-európai valuták és a török líra is - mondták el a kereskedők. 

A dollár kismértékben erősödött az euróval szemben a nemzetközi piacokon. Budapesten a reggeli 189,20/30 forintos jegyzés délutánra 189,75/90 forintig kúszott fel, míg kedden 189,00/10 forinton állt. 

A forintpiacon 20-30 bázisponttal 7,60/90 százalékra mérséklődött az overnight kamat. A bankok szerdától 388,1 milliárd forintot helyeztek el a Magyar Nemzeti Bank kéthetes betétjébe, 145 milliárd forinttal többet a lejáró betétnél. A bankok betétállománya ezzel 797 milliárd forintra nőtt, s ez az összeg lejáratig ott is marad. A mostanit azonban már nem követi új kéthetes betét, a konstrukciót ugyanis január 9-től a likviditást rugalmasabban szabályozó, a piacon szabadon forgatható, 14 napos, zéró kuponos jegybanki kötvény váltja fel. 

Az állampapírok másodpiacán továbbra is a vételi ajánlatok voltak túlsúlyban, a hozamszintek mérsékelt forgalomban 5-8 bázisponttal csökkentek. A tényleges évkezdetet a csütörtöki államkötvény aukcióktól várható, amelyre új három és 15 éves államkötvények értékesítését hirdette meg az Államadósság Kezelő Központ 75, illetve 20 milliárd forint értékben. A hároméves lejárat referencia hozama 8 bázisponttal  7,47 százalékra, a 15 évesé 2 bázisponttal 6,47 százalékra csökkent szerdán.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.