Olcsóbb mobiltelefonálás az unióban
A szolgáltatók hevesen ellenzik a külföldi telefonálást olcsóbbá tevő uniós szabályozást. A felhasználók viszont türelmetlenül várják, hogy mikor lép életbe.
HVG |
Az átlagos roamingdíj az EU-ban jelenleg percenként 1,15 euró, ami több mint ötszöröse a szolgáltatók között alkalmazott átlagos nagykereskedelmi árnak. Ez az átlag ráadásul nagy eltéréseket takar. Egy Spanyolországban nyaraló német turista például szolgáltatótól függően bruttó 3,96-4,02 eurót fizet, ha négy percre hazatelefonál, egy magyar Csehországban 4,32-5,40-et, egy belga Lengyelországban 4,40-6,75-t, egy brit Szlovéniában 3,50-8,22-t, egy Lettországban vendégeskedő máltainak pedig akár 13,05 eurót is számlázhatnak, ha az otthoniakkal cseveg. Akkor is kellemetlen meglepetés érheti az ügyfelet, ha egy másik tagállamon belül kezdeményez mobilhívást, mert annak a díja is átlag négyszerese a helyinek. Lengyelországban például 19 eurócent az átlagos helyi percdíj, de egy német szolgáltató előfizetőjétől akár 2,56 eurót is elkérhetnek.
"A fogyasztóknak kell profitálniuk mindenekelőtt az egységes piacból" - hangoztatta Barroso, aki azzal magyarázta az EB beavatkozását, hogy a távközlési ágazat liberalizációja és az erős verseny nem vezetett a roamingdíjak jelentős csökkenéséhez. Elismerte ugyan, hogy a mobilszolgáltatók a Vodafone-nal az élen a brüsszeli figyelmeztetések és a készülő szabályozás hírére az utóbbi hónapokban valamelyest mérsékelték a tarifákat, ám a díjak - tette hozzá - továbbra is "indokolatlanul magasak", a nagykereskedelmi árak mérséklését alig érzik az ügyfelek, köztük rengeteg kis- és középvállalkozás. Ebben a különleges helyzetben az EB az árszabályozás kivételes eszközéhez nyúlt, hogy a határokon átnyúló mobilszolgáltatásokra is kiterjesszék az egységes piacot.
HVG |
Az új közösségi jogszabály értelmében a nagykereskedelmi tarifa kimenő hívás esetén legfeljebb az egymás hálózatának használatáért a távközlési szolgáltatók által fizetett díjak uniós átlagértékének a háromszorosa lehet, helyi hívásnál pedig a kétszerese. Ehhez képest a kiskereskedelmi árrés legfeljebb 30 százalékos lehet, az áfát nem számítva. A fogadott hívások fogyasztóknak kiszámlázott nettó ára pedig nem haladhatja meg a szolgáltatók által egymásnak fizetett hálózathasználati díjak átlagának 130 százalékát. A mostani árakat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy egy külföldi hálózatból saját vagy harmadik országba indított hívás áfa nélküli percdíja nem lehet több 49, a helyi roaminghívásé pedig 33 eurócentnél. A külföldön fogadott hívásoknál egységesen 16,50 eurócent lenne a plafon.
Brüsszel nem tart attól, hogy a szolgáltatók a veszteséget megpróbálják a helyi hívások árainak az emelésével behozni. A mobilcégeket kárpótolhatja, hogy a díjcsökkenés forgalombővülést von maga után. A mobiltulajdonosok legalább fele utazik ugyanis évente külföldre, de egyelőre csak egyharmaduk vesz igénybe roamingszolgáltatást, éppen azért, mert túl drága. Vagyis a tarifák letörése újabb árversenyt indíthat el, így az EB reményei szerint a roamingdíjak hoszszabb távon a hatósági felső határ alatt fognak beállni.
A piacvezető európai távközlési szolgáltatók szövetsége (ETNO) szerint a tervezet korlátozza a versenyt, és így kárt okoz az unió gazdaságának. A Vodafone németországi vállalatának vezérigazgatója, Friedrich Joussen egyenesen úgy fogalmazott, hogy az EB törekvései a szocialista tervgazdálkodásra emlékeztetnek. A fogyasztók körében annál népszerűbbnek ígérkezik a kezdeményezés. Egyetlen szépséghibája, hogy leghamarabb a jövő évi nyári üdülési szezonra emelkedhet törvényerőre, mert arra a tagállamokat tömörítő Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is áldását kell adnia. A kimenő roaminghívások kiskereskedelmi árára vonatkozó szabályozás pedig hat hónapos türelmi idő után lép hatályba. Igaz, hangsúlyozzák Brüsszelben, a szolgáltatókat semmi sem akadályozza, hogy addig is önként lejjebb vigyék tarifáikat.
VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.