"Nincs jogi alapja annak, hogy bármely hatóság korlátozza a magyar bankok devizahitelezését, de kellemetlenkedni lehet" - kommentálták a Bankszövetségnél, a téma kényes voltára tekintettel név nélkül, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, áprilisban kiadott stabilitási jelentésének azt a részét, amely az adósok számára árfolyamkockázatot hordozó devizahitelezés adminisztratív fékezésével foglalkozott. A bankok lobbiszervezeténél az Európai Unióban érvényes egységes pénzügyi piac szabályaira hivatkozva utasítják el a tiltás gondolatát. Értelmetlennek tartják ugyanis azt a korlátozást, amely amúgy is csak a hazai bankokat érintheti, a piacon fiókkal megjelenő külföldi pénzintézetet nem.

A pénzintézetek felszisszenését az is magyarázza, hogy a devizahitelek szépen jövedelmeznek (HVG, 2006. március 11.), miközben jól eladhatók a megejtően alacsony kamat miatt. Ráadásul néhány hónappal korábban még elképzelhetetlennek látszott, hogy az euró árfolyama megközelítse a 270-275 forintot, és tartósan ott maradjon, márpedig a Bankszövetség szerint csak ekkor kerülnének veszélybe a hitelek és emiatt az adósok, velük együtt pedig a hitelintézetek.

Nemrég azonban hajszálon múlt a bűvös árfolyamküszöb átlépése, s ha az utóbbi napokban erősödött is a forint, az MNB továbbra is aggódik, attól tartva, hogy ha elmarad a költségvetési kiigazítás, és tovább nő az államadósság, olyan árfolyammozgás indulhat be, amely az ügyfeleknek és a bankrendszernek is számottevő veszteséget okoz. Ebből a nézőpontból a jegybank szerint már elérte a "kritikus tömeget" a lakosságnak nyújtott fedezetlen - ezért árfolyamkockázatot hordozó - devizahitel-állomány, miután ez tavaly év végén a háztartások teljes adósságának 40 százalékára rúgott. Az MNB legutóbbi jelentésében már nemcsak a lehetséges veszélyeket ismétli meg, hanem - szavainak nagyobb nyomatékot adva - célzást tesz arra is, miképpen lehetne kordában tartani a devizahitelezést. Az intézkedések között a legenyhébb a hitelintézetek erkölcsi meggyőzése, a legszigorúbb pedig a fedezetlen devizahitelezés betiltása, illetve a pénzintézetek számára drákói tartalékolási előírások bevezetése.

A szabályozók bemutatása egyelőre csak a korábbinál erőteljesebb figyelmeztetés, s nem valamiféle akció előkészítését leplezi - állítják a jegybankban. "Nem folynak konkrét szabályozási előkészületek, egyebek között azért sem, mert bármilyen lépést csak az érintett szervek, tehát a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyetértésével és szoros együttműködésben lehetne megtenni" - hangsúlyozta a HVG-nek Kálmán Tamás, az MNB igazgatója.

A hitelért folyamodók tömege viszont meg van győződve arról, hogy jól jár, ha a devizás termékre szavaz. Az MNB statisztikája szerint például az öt évnél hosszabb futamidejű fogyasztási hiteleken belül 2006 eleje óta fogyásnak indult a forintos hitelek összege, miközben a devizaalapú állomány havonta mintegy 20 milliárd forintnyival nő. Ekkora iramú bővülés mellett nyárra a háztartások összes fogyasztási hitelének már a fele devizás kölcsön lehet. A lakáshiteleknél ilyen veszély nem fenyeget, hiszen a devizaalapú hitelek még a negyedét sem érik el a teljes állománynak, de a hosszú lejáratú hiteleken belül ugyancsak ellenkező előjellel mozdult el a forint- és a devizahitelek állománya. A tavaszi akciók is kizárólag a devizában való eladósodást ösztönzik, a Magyar Külkereskedelmi Bank napokban indított kampányában például svájci frank alapon garantál egy évig - szembetűnően alacsony - 0,77 százalékos kamatlábat.

Nemcsak a banki hitelek között hengerelnek a devizás termékek, az állam is felsorakozott az euróalapú hitelek apostolai közé. A Sikeres Magyarországért hitelprogramon belül a Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozásával április közepéig nyújtott 206 milliárd forint összegű kedvezményes vállalkozói, önkormányzati és egyéb hitel lényegében olyan eurókölcsön, amelynek árfolyamkockázatát a költségvetés állja. A büdzsé garanciavállalásának könyvelési előnye a forintkamat-támogatással szemben az, hogy nem jelent azonnali kiadást, hanem függő kötelezettségként tartják nyilván. Az állam átvállalja az árfolyamkockázatot - igaz, csak a bankok felé - a devizában felvett Fészekrakó-hitelek után is, további tízmilliárdokkal megpúpozva a költségvetés árfolyamkockázatát. Bankok becslése szerint ugyanis az állami kezesség mellett március végéig folyósított 58 milliárd forint nagyobb része devizaalapú hitel.

PAPP EMÍLIA