Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2006. december. 04. 14:56
MTI
Utolsó frissítés: 2006. december. 04. 14:42
Gazdaság
A k+f-ben nem elég aktívak a vállalkozások
Magyarországon a kutatás-fejlesztésben az üzleti vállalkozások nem elég aktívak, 2005-ben az erre a célra fordított mintegy 207 milliárd forintnak mindössze 39,4 százalékát adták - mondtak Balogh Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője hétfőn az Innováció és Siker című szemináriumon Budapesten.
A budapesti finn nagykövetség és a Finnagora szervezet közös szemináriumot rendezett hétfőn Budapesten, ahol finn innovációs szakértők és magyar szakemberek vitatták meg az innováció és a siker témakörét. Balogh Tamás úgy vélekedett, az lenne a kedvező, ha Magyarországon a kutatás-fejlesztés kétharmadát a vállalkozások adnák.
A főosztályvezető utalt arra, hogy a magyar kormány ösztönzi a vállalkozások kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységét, például adókedvezményt ad, az innovációs alapból a nem befizető mikro- és kisvállalkozások is kaphatnak támogatást.
A GKM főosztályvezetője utalt arra, hogy a Magyarországon kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok körében erős a külföldi jelenlét, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások 80 százaléka külföldi tulajdonú.
Balogh Tamás a jövő évi magyar kutatás-fejlesztési források között említette az innovációs alapot, az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési operatív programjának lehetőségét, az OTKA-keretet, és európai uniós lehetőségeket, köztük a 2007-ben induló VII. kutatás-fejlesztési keretprogramot.
A szemináriumon Jaakko Rauramo, a SanomaWSOY igazgatótanácsának elnöke rámutatott, hogy szembetűnően nagy a különbség Magyarország és Finnország között a kutatás-fejlesztésre fordított kiadás nagyságát illetően. Míg Finnországban évente több mint 5 milliárd eurót költenek kutatás-fejlesztésre, addig Magyarországon ez 830 millió euró körül van.
Timo Kekkonen, a Finn Iparszövetség igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Finnország jelentős pénzeszközt, GDP-jének 3,5 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, amelynek 30 százalékát az állami, 70 százalékát a magánszektor adja. Az évi mintegy 5,5 milliárd euró kutatás-fejlesztési forrás legnagyobb hányadát a cégek adják, őket követik az egyetemek, és a legkisebb arányban az állami szektor részesedik.
A Finn Iparszövetség igazgatója úgy vélekedett, hogy országa innovációs sikeréhez hozzájárult a politika, a gazdaság szereplőinek hosszú távú elkötelezettsége a gazdaságot segítő tudás létrehozása iránt, valamint a hálózatok épülése az egyetemek és az üzleti szféra között. Timo Kekkonen felhívta a figyelmet arra, hogy a finn innovációs siker hosszú távú folyamat eredménye, és magas szintű oktatásra alapul.
A főosztályvezető utalt arra, hogy a magyar kormány ösztönzi a vállalkozások kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységét, például adókedvezményt ad, az innovációs alapból a nem befizető mikro- és kisvállalkozások is kaphatnak támogatást.
A GKM főosztályvezetője utalt arra, hogy a Magyarországon kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok körében erős a külföldi jelenlét, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások 80 százaléka külföldi tulajdonú.
Balogh Tamás a jövő évi magyar kutatás-fejlesztési források között említette az innovációs alapot, az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési operatív programjának lehetőségét, az OTKA-keretet, és európai uniós lehetőségeket, köztük a 2007-ben induló VII. kutatás-fejlesztési keretprogramot.
A szemináriumon Jaakko Rauramo, a SanomaWSOY igazgatótanácsának elnöke rámutatott, hogy szembetűnően nagy a különbség Magyarország és Finnország között a kutatás-fejlesztésre fordított kiadás nagyságát illetően. Míg Finnországban évente több mint 5 milliárd eurót költenek kutatás-fejlesztésre, addig Magyarországon ez 830 millió euró körül van.
Timo Kekkonen, a Finn Iparszövetség igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Finnország jelentős pénzeszközt, GDP-jének 3,5 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, amelynek 30 százalékát az állami, 70 százalékát a magánszektor adja. Az évi mintegy 5,5 milliárd euró kutatás-fejlesztési forrás legnagyobb hányadát a cégek adják, őket követik az egyetemek, és a legkisebb arányban az állami szektor részesedik.
A Finn Iparszövetség igazgatója úgy vélekedett, hogy országa innovációs sikeréhez hozzájárult a politika, a gazdaság szereplőinek hosszú távú elkötelezettsége a gazdaságot segítő tudás létrehozása iránt, valamint a hálózatok épülése az egyetemek és az üzleti szféra között. Timo Kekkonen felhívta a figyelmet arra, hogy a finn innovációs siker hosszú távú folyamat eredménye, és magas szintű oktatásra alapul.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
