Csökkent a külföldi befektetők részesedése az állampapírpiacon
A III. negyedévben az állampapírpiacon a tulajdonosok között folytatódott a külföldi befektetők részesedésének csökkenése, míg a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények részesedése nőtt – közölte elemzésében a Magyar Nemzeti Bank.
Az állampapírok piaci értéken számított állománya a harmadik negyedévében 10154,3 milliárd forintra (2,2 százalékkal, 214,2 milliárd forinttal) emelkedett az előző negyedévhez viszonyítva. Az árfolyam erősödése 8,7 milliárd forinttal növelte az állományt, névértéken 205,6 milliárd forinttal nőtt névértéken a forgalomban lévő állomány.
© Magyar Nemzeti Bank |
A háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke 61,8 milliárd forinttal gyarapodott, ami kizárólag a lakossági befektetők 63,6 milliárd értékű nettó vásárlásának tulajdonítható, hiszen a szektor portfolióján 1,8 milliárd forint árfolyamveszteséget szenvedett el.
A lakossági befektetők birtokában lévő államkötvény-állomány 17,1 milliárd forinttal, a rövid lejáratú állampapíroké 44,7 milliárd forinttal növekedett a negyedév végére.
A legutóbbi két negyedévben tapasztalt gyengülés után, a háztartások állampapír piaci súlya a tavaly év végi szintre, 10,7 százalékra emelkedett.
Az MNB közölte: a külföldi befektetők – nem-rezidensek – az előző negyedévben történt értékesítés után, ezúttal is nettó állampapír-eladók voltak, 14,2 milliárd forint értékben. Eközben portfoliójukon 2,1 milliárd forint nagyságú árfolyamnyereséget értek el. A szektor súlya a forgalomban lévő összes állampapír-állományban szeptember végére 0,7 százalékponttal, 26,6 százalékra süllyedt.
A pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állomány a III. negyedévben árfolyamértéken 130,9 milliárd forinttal nőtt, 122,3 milliárd forint nettó vásárlás és 8,6 milliárd forintnyi árfolyamnyereség hatására. A pénzügyi vállalatok állampapír-piaci súlya változatlanul 58,8 százalék. A biztosítók és nyugdíjpénztárak állampapír-állománya 79 milliárd forinttal nőtt, piaci részesedésük 0,2 százalékponttal erősödött.
A tőzsdei részvények állománya piaci értéken – a 2006. II. negyedévi 619,3 milliárd forintos csökkenést követően – 2006. III. negyedévben 45,8 milliárd forinttal, mintegy 0,7 százalékkal nőtt, szeptember végén 7044,9 milliárd forintot tett ki. A kapitalizáció növekedése döntően az értékpapírok árfolyamának 34,3 milliárd forintot kitevő emelkedéséből származott.
A külföldi befektetők ebben a negyedévben nettó vevők voltak 52,9 milliárd forint értékben, emellett 3,7 milliárd forint árfolyamnyereséget könyveltek el, a be- és kivezetések miatti csökkenés pedig 4,6 milliárd forintot tett ki. Mindezek hatására 51,8 milliárd forinttal nőtt a nem-rezidensek részvényállománya, a szektor részesedése pedig 0,3 százalékponttal, 77,7 százalékra nőtt vissza a III. negyedév során.
A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken a III. negyedévben 2098,9 milliárd forintról 2.559,4 milliárdra, 21,9 százalékkal nőtt, miközben az egyes tulajdonosi szektorok részesedése nem változott számottevő mértékben. Az állományváltozás mögött 432,2 milliárd forint értékű tranzakció áll, amit 28,3 milliárd forint pozitív átértékelődés kísért. E két tényező együttes eredményeként 460,5 milliárd forinttal emelkedett a befektetési jegyek nettó eszközértéke.
A háztartások tulajdonában lévő befektetési jegyek állománya a harmadik negyedév során piaci értéken számítva 279 milliárd forinttal nőtt. Az állománynövekedésből 275,1 milliárd forint tranzakciókból, 3,8 milliárd forint árfolyamnyereségből származott. Ez a megfigyelt időszakban a legmagasabb állománynövekedés, hátterében vélhetően a kamatadó bevezetésének hatása.
A pénzügyi vállalatok összességében 179,1 milliárd forinttal növelték befektetésijegy-állományukat, a szektor részesedése 22,5 százalékot ért el.
A biztosítók és nyugdíjpénztárak tulajdonában lévő állomány 37,2 milliárd forinttal emelkedett, 10,4 milliárd forint átértékelődés és a 26,7 milliárd forintot elérő tranzakciók eredményeként. A szektor részesedése a negyedév végén 9,6 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 8,9 százalékkal – közölte az MNB.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.