A lendület fő mozgatórugóját a belföldi kereslet - különösen a beruházások - szintjének emelkedése és a világgazdaság tartós növekedése adja. A gazdaság lendülete 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági trendek, főként az Egyesült Államokban bekövetkező lassulás miatt valamelyest alábbhagy.

A GDP várható növekedése az EU-ban 2,4 százalék (2007-ben és 2008-ban), az euróövezetben 2,1 százalék (2007-ben) és 2,2 százalék (2008-ban). Az Unió egészét tekintve 2006 és 2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). Ennek alapján a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 63,75 százalékól 2008-ig 65, 5 százalékra növelhető, míg a munkanélküliségi ráta a 2004. évi több mint 9 százalékos csúcsértékről 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető (az euróövezetet tekintve 7,4 százalékra). Az előrejelzés szerint 2008-ig az infláció is fokozatosan az EKB által engedélyezett 2 százalékos küszöbérték alá csökken az euróövezetben.

„A kiábrándító eredményeket hozó évek után az Európai Unió gazdasága 2006-ban az évtized kezdete óta legjobb teljesítményét nyújtja, 2007-ben és 2008-ban pedig a növekedés várhatóan eléri a potenciális szintet. Ez a kedvező világgazdasági feltételek mellett lezajló gazdasági reformoknak és költségvetési konszolidációnak köszönhető, és arra kellene ösztönöznie a tagállamokat, hogy folytassák azt a politikát, amely az egyetlen útja az erőteljesebb növekedésnek és a munkahelyteremtésnek” nyilatkozta Joaquin Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos az EU budapesti képviseletének tájékoztatása szerint.

Részletes adatok
A Bizottság közzétett gazdasági előrejelzése szerint idén a gazdaság növekedése az Európai Unióban 2,8, az euróövezetben pedig 2,6 százakék, azaz mintegy 1 százalékponttal több a tavalyi növekedésnél és 0,5 százalékponttal magasabb a hat hónappal ezelőtt előre jelzett értéknél. A gazdasági növekedés lendülete várhatóan mind 2007-ben, mind 2008-ban 2,4 százalékra mérséklődik az EU-ban, az euróövezetben pedig 2,1 százalékra 2007-ben és 2,2 százalékra 2008-ban.

Az előrejelzések felfelé módosítására 2006 első félévének vártnál jobb eredményei adtak okot. A reál-GDP negyedéves viszonylatban mind az unió, mind az euróövezet tekintetében 0,8 százalékkal nőtt 2006 első negyedévében, illetve 0,9 százalékkal a második negyedévben. Az elmúlt hat évben ez a legerőteljesebb növekedési ráta.

A gazdasági növekedés alapja az erőteljes hazai kereslet és különösen a beruházások, amelyek 2006 első felében éves szintre kivetítve 6 százalékkal nőttek; a kapacitáskihasználás tartós növekedése, a javuló társasági eredmények, a kedvező pénzügyi feltételek és a bővülő nyereséghányad fényében a tendencia tartós marad. A gépekbe és berendezésekbe történő beruházások az előrejelzés szerint több mint 5 százalékkal bővülnek 2006-ban, mielőtt 2007–2008 folyamán valamelyest mérséklődnének. A fogyasztói kiadások tekintetében fokozatosabb növekedés várható, ahogy a munkaerőpiac erőre kap. Másfelől az erőteljes világgazdasági környezet továbbra is kedvez az exportnak. Az EU és az euróövezet kiegyensúlyozottabb növekedési pályája és a jelenlegi strukturális reformok várhatóan megalapozzák a potenciális növekedés bővülését, és az eddiginél tartósabb növekedést eredményeznek.

Munkanélküliség, infláció és költségvetési hiány: csökkenő tendenciák
A foglalkoztatás növekedése az első félévben határozottan felgyorsult, ami a strukturális reformoknak a munkaerő- és a termékpiacokra gyakorolt kedvező hatását, valamint a gazdaságba vetett bizalom erősödését jelzi. 2006-2007-2008-ban összességében 7 millió új munkahely teremtését várják az EU-ban, ebből 5 millióét az euróövezetben. A munkahelyteremtés növekedési üteme az euróövezetben így majdnem kétszer olyan gyors volt, mint a megelőző három évben, az EU egészét tekintve pedig 75 százalékkal gyorsabb ütemű. Ennek eredményeként a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 65,5 százalékhoz képest 2008-ban várhatóan eléri a 63,75 százalékot.

A munkanélküliségi ráta is a 2004. évi - az EU-ban és az euróövezetben egyaránt mért - több mint 9 százalék körüli csúcsértékről az előrejelzés szerint 2006 végén mindkét térségben mintegy 8 százalékra csökken, 2008-ig pedig tovább esik, 7,3 százalékra az EU-ban és 7,4 százalékra az euróövezetben.

A munkatermelékenység növekedése is javuló tendenciát mutat, ami a növekvő beruházási kedvvel és foglalkoztatással együtt kedvező hatással jár. Az infláció határozottan stabil az idén, és a várt 2,2 százalékon marad, míg az EU-ban várhatóan 2,2 százalékról 2,3 százalékra emelkedik. A maginfláció visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Mivel az előrejelzés feltételezi, hogy e hatások jellemzően továbbra sem jelentkeznek, az általános infláció az előrejelzési időszak során vélhetően mindkét térségben éppen 2 százalék felett marad 2007-ben, míg 2008-ban az euróövezetben 2 százalék alá csökken.

Az államháztartások helyzete tavasszal szintén a vártnál jobban alakult; az átlagos költségvetési hiány idén (mind az EU-ban, mind az euróövezetben) a GDP 2 százalékára csökkent a 2005-ben megfigyelt uniós 2,3 százalékról, illetve az euróövezeti 2,4 százalékról, főként a vártnál magasabb adóbevételek okán. Az általános javulás ellenére öt tagállam, közte két euróövezeti tag az idei évben még mindig a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiánnyal rendelkezik. A rendelkezésre álló 2007. évi költségvetések és a szokásos, változatlan politikán alapuló feltételezések alapján az államháztartási hiány az EU-ban a becslések szerint 1,6 százalékra csökken 2007-ben és 1,4 százalékra 2008-ban (az euróövezetben pedig 1,5 százalékra illetve 1,3 százalékra).

Továbbra is kedvező globális kilátások, kockázatokkal
Az EU gazdasági növekedését az erőteljes világgazdaság támogatja. A világgazdaság növekedését az idén 5,1 százalékra, a 2004-ben elért csúcstól alig kisebb értékre teszik. Az év végén azonban a lendület valamelyest alábbhagy, elsősorban az Egyesült Államokban előre jelzett lassulás miatt, miközben más növekedési központok továbbra is gyors ütemben bővülnek. A világméretű GDP-növekedés 2007-2008 folyamán az előrejelzés szerint a 4,5 százalékot éppen meghaladó értékre mérséklődik.

Ugyanakkor a külső szektor kockázatot is jelent a gazdasági kilátásokra nézve. Az Egyesült Államok fokozottabb lassulása kedvezőtlen hatással járna a növekedésre. A globális fizetésimérleg-problémák szabályozatlan megoldása is kockázatot jelent.

Van esély azonban a vártnál jobb eredményekre is. Felélénkülhet a világkereskedelem, különösen Ázsiában. Az európai viszonyokat tekintve különösen a munkaerőpiac teljesítménye alakulhat az előre jelzettnél jobban, ami további lökést adhat a magánfogyasztásnak.

Végül, az utóbbi években világossá vált, hogy az olajárak mindkét irányba mozoghatnak. Geopolitikai feszültségek új olajáremelésekhez vezethetnek, de a gyengülő kereslet olyan árcsökkentő hatással járhat, amely enyhítheti az egyesült államokbeli lassulás mértékét és begyűrűző hatását.