A hírnév helyreállításához tettekre van szükség
A vállalatvezetők nyilvános bocsánatkérése kevésbé hatékony eszköz a cég megtépázott hírnevének helyreállításában más lehetőségekhez képest – vélik a nemzetközi nagyvállalatok vezetői (59%), akik a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó ügynökség és a KRC Research kutatóintézet 4 földrészt, 11 országot felölelő, nemzetközi kutatásában vettek részt.
Cégvezetők munkában. Krízis közben nincs rejtőzködés © sxc.hu |
A megkérdezett 950 nemzetközi vállalatvezető közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a legjobb módszer a hírnév helyreállításához, ha a vállalat bejelenti, hogy milyen konkrét lépéseket tervez a probléma megoldására (76%), kialakít egy válság-előrejelző rendszert (76%), és olyan folyamatokat épít be a működésébe, amelyek bizonyítják, hogy a vállalat elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett (73%). További preferált stratégia a jogi szakértővel való egyeztetés a válság nyilvános kommentálása előtt (72%), rendszeres jelentés közzététele a probléma megoldására tett erőfeszítések eredményeiről (71%), illetve a történtek minél gyorsabb nyilvánosságra hozatala (71%). A fenti lépések segíthetnek abban is, hogy megfékezzék a kedvezőtlen médiavisszhangot, mivel bizonyítják, hogy a vállalat átláthatóan viselkedik és kezdeményező szerepet vállal. a válság kezelésében.
Kell-e foglalkozni az egyéni webes felhasználók kritikáival?
A nemzetközi vállalatvezetők többsége – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – egyetértett abban, hogy a bloggerek kritikáinak megválaszolása nem hatékony kiindulópontja a vállalati hírnév helyreállításának. Mindössze 39% tartotta ezt jó ötletnek. „A döntéshozók szerint előbb a probléma megoldására kell koncentrálni, illetve azt kell megérteniük, hogy mi volt a probléma gyökere, és csak azután korrigálni a világhálón tévesen megjelent információkat” – vélekedett Gaines-Ross. „A kutatási eredmények fényében ez nem meglepő, mivel a felmérésből az is kitűnt, hogy a vállalatoknak csupán töredéke figyel a vállalati hírnevet érintő online megjelenésekre.
A megrendült vállalati hírnév helyreállítását segítő lépések
Összesen | Észak-Amerika | Európa | Ázsia | |
Konkrét lépések bejelentése a probléma megoldására | 76 | 83 | 73 | 78 |
Válság-előrejelző rendszer kialakítása | 76 | 83 | 69 | 82 |
A vállalat társadalmi felelősségvállalását bizonyító folyamatok kialakítása | 73 | 75 | 69 | 74 |
Minden nyilatkozat előzetes egyeztetése jogászokkal | 72 | 74 | 68 | 76 |
Rendszeres helyzetjelentés publikálása a probléma megoldásának eredményeiről | 71 | 78 | 69 | 70 |
A történtek gyors és őszinte nyilvánosságra hozatala | 71 | 73 | 72 | 70 |
Annak meghatározása, hogy a probléma az egész iparágat vagy csak a vállalatot érinti | 67 | 60 | 68 | 62 |
A vezérigazgató vagy elnök nyilvános bocsánatkérése | 59 | 57 | 57 | 64 |
A negyedéves bevételi célok elérése | 57 | 50 | 59 | 47 |
A vállalati hírnév biztosításáért felelős pozíció létrehozása | 47 | 45 | 50 | 42 |
Nyilvános szereplés elkerülése mindaddig, amíg az összes tény rendelkezésre nem áll | 45 | 46 | 39 | 46 |
A blogokban található hamis adatok, állítások cáfolata | 39 | 31 | 40 | 41 |
Az igazgatóság tagjainak eltávolítása vagy a vezetőség átalakítása | 26 | 14 | 27 | 21 |
A média távoltartása a vállalat vezetőségétől | 20 | 16 | 21 | 17 |
Forrás: Weber Shandwick Safeguarding Reputatio kutatása, a KRC Research kivitelezésében.
A nemzetközi vállalatvezetők csupán 20%-a gondolja, hogy a hírnév helyreállításában segíthet, ha a krízist követően távol maradnak a médiától.
„A vállalatvezetők a szervezet arcai, és ha gond van, ki kell állniuk és nyíltan beszélniük a problémáról – mondta Gaines-Ross. A nyílt, őszinte vezetői kommunikáció mellett a vállalatok úgy nyerhetik vissza hírnevüket, ha nyilvánosságra hozzák, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni a probléma megoldása érdekében, időben felkészülnek a lehetséges válsághelyzetekre és világos felelősségi köröket állítanak fel a szervezeten belül.”
A kötelezettségvállalás új szabályai
„A vezetőknek jobban meg kell érteniük a kötelezettségvállalás szabályait, ellenkező esetben könnyen a kritikus figyelem középpontjában találhatják magukat. Mivel minden 10 vállalati vezető közül 9 úgy gondolja, hogy a vállalati hitelvesztés egyre fenyegetőbb veszélyforrás, ezért ajánlatos már előzetesen kidolgozni a hírnév helyreállításának lehetséges stratégiáit” – kommentálta a kutatást Andy Polansky, a Weber Shandwick elnöke.
„Érdekes módon a különböző üzleti gyakorlat, üzleti kultúra és munkastílus ellenére a vezetők világszerte egyetértenek abban, hogy melyek a jó stratégiák a hírnév válság utáni helyreállítása során. Kutatásunk rámutat arra, hogy a vállalatok hogyan tudják megőrizni és helyreállítani hírnevüket, és hogyan tudják előzetesen azonosítani a fenyegető jeleket ” – mondta Polansky.
Bár a kutatás nem terjedt ki Magyarországra, Szűcs Ervin, a Weber Shandwick budapesti irodájának vezetője szerint a magyar kultúrával összhangban az itthoni vállalatokra még inkább jellemző a reaktív és szégyenlős hozzáállás a válságok kezelése során. „Sajnálatosan kevés magyarországi vállalat előrelátása terjed ki a hatékony válságmegelőzési rendszerek alkalmazására, és ennek megfelelően a válság bekövetkeztekor sokszor kapkodás tapasztalható, ami gyakran a válság eszkalálódásához vezet.” Szűcs szerint ilyen helyzetben a magyar vállalatvezetők nagyobb arányban próbálnak háttérben maradni, mint a felmérésben résztvevő külföldi társaik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
