Az adókedvezményi jogosultságnál a rendelet visszautal a társasági adótörvényre. Így fejlesztési adókedvezményt kaphat például minden legalább 3 milliárd forint értékű beruházást létrehozó vállalkozás, de a kedvezményezett településeken elég az 1 milliárd forint beruházás is. Már csak 100 milliós beruházást követel meg a törvény, ha a beruházás környezetvédelmi, vagy kutatási célt szolgál, illetve célja film- és videó-gyártás. Ugyancsak elég 100 millió forint értékű beruházást létrehozni, amennyiben az munkahelyteremtést szolgál.

Ha nagyvállalat hozza létre a beruházást, akkor 5 évig, míg ha kis- és középvállalkozás teszi, akkor 3 évig kell működtetnie azt. Az igénylő ellen nem folyhat adótartozás miatt végrehajtási eljárás, illetve ha indult ilyen ellene, akkor fizetési könnyítést kapott, és azt teljesíti. Nem szabhatott ki rá bírságot sem hatóság, sem bíróság, fekete foglalkoztatás miatt.

Az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt kell benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz, sőt a kezdéssel meg kell várni a visszaigazolást is. A rendelet felsorolja, hogy milyen beruházásokra nem jár kedvezmény. E körbe tartozik egyebek mellett az 1000 négyzetméternél nagyobb üzlet, a halászat, a széles sávú internet szolgáltatás, ha ilyen van már az adott területen.

Az adókedvezmény mértéke a beruházási költséghez igazodik, amit a támogatási intenzitással kell korrigálni. Például, ha valaki egymilliárdos beruházáshoz vesz igénybe – 50 százalékos intenzitással – adókedvezményt, akkor a kedvezmény legfeljebb 500 millió forint lehet.

A támogatás intenzitása a nyugat-dunántúli régióban 45 százalék, Pest megyében 40 százalék, Budapesten 35 százalék, a többi régióban pedig 50 százalék, a hatályos szabályok szerint. Katona Tamás – azóta felmentett pénzügyminisztériumi államtitkár – múlt hét csütörtökön a kormány döntésére hivatkozva azt közölte a sajtóval, hogy az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régióban továbbra is 50 százalék marad a fejlesztési adókedvezmény intenzitása. Ugyanakkor a közép-dunántúli régióban a jelenlegi 50 százalékról 40 százalékra, a nyugat-dunántúli régióban pedig a jelenlegi szintén 50 százalékról 30 százalékra csökken a kedvezmény. Erről a döntésről nincs szó a mostani rendeletben.