Több millió tonna kukorica akadhat el az új EU-szabályon
A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordul, ha nem változtatják meg a kukoricaintervenciós szabályokat. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök írta meg levélben Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. Az unióba befelé hömpölygő magyar kukoricaáradatot ugyanis új szabályok felállításával akarják elrekeszteni.
Egy cső kukorica. Túl sok a magyar © sxc.hu |
Benedek Fülöp, az FVM szakállamtitkára egy hete jelentette be, hogy a magyar kormány döntött arról, miszerint a miniszterelnök levélben kéri az uniótól a kukoricaintervenciós szabályok módosítását.
Az unió intervenciós gabona-felvásárlási rendszerébe Magyarország EU-csatlakozását követően kapcsolódhatott be. Ez a magyar gazdálkodók számára azért jelentett az addiginál biztosabb bevételi forrást, mert az uniós intervenciós ár – a tonnánkénti 101 euró – akkor még meghaladta a szabadpiaci árakat.
Így a gazdálkodók jelentős mennyiségű búzát és kukoricát ajánlottak fel mind 2004-ben, mind pedig 2005-ben uniós átvételre, összességében mintegy 8 millió tonnát. Ez az intervenciós készlet mára már apadt, annak köszönhetően, hogy a magyarországi raktárakból már jelentős mennyiségű gabonát – elsősorban búzát – elszállítottak. Jelenleg a magyar raktárakban mintegy 5-6 millió tonna gabona található, amelyből mintegy 4-4,5 millió tonna a kukorica.
Az unióban felvásárolt összes kukoricakészlet mintegy 80 (Gráf József szakminiszter egyik utolsó nyilatkozata szerint 85) százalékát a magyar kukorica tesz ki. Az unió illetékesei ezt feltehetően sokallták, s döntöttek a minőségi paraméterek megváltoztatása mellett, hogy így csökkenthessék a raktáron lévő készletek nagyágát.
A szigorítás lényege, hogy bevezetnék a kukorica esetében a hektolitersúly mérését, azaz egy hektoliter kukoricának 71 kilogrammnak kellene lennie az új direktíva szerint. (Itt már sikerült némi engedményt elérni a magyar tárgyalóknak, az eredeti javaslat ugyanis a számunkra még hátrányosabb 73 kilogrammos határt jelölte meg.) A nedvességtartalom 14,5 százalék helyett 13 százalék lehetne. Az úgynevezett törtszem arányt 10-ről 5 százalékra kellene csökkenteni, míg a hősérült szemek arányát 3-ról 0,5 százalékra kellene mérsékelni.
Paraméter | Régi érték | Új érték |
nedvességtartalom | maximum 14,5 % | maximum 13,5 % |
törtszem arány | maximum 10,0 % | maximum 5,0 % |
hősérült szemek aránya | maximum 3,0 % | maximum 0,5 % |
fajsúly | - | 71,0 kg/hl |
A megváltoztatott minőségi követelmények automatikusan kizárnák a magyar kukorica egy részét az uniós intervencióból. Ezeket ugyanis a magyar termelők egy része a fajtaösszetétel, illetve az ország természeti adottságai miatt nem képes teljesíteni. Ez ellen tiltakozik most levélben az unió Bizottsági elnökénél a miniszterelnök. Gráf József irányításával pedig azért folyik a lobbizás, hogy 2 éven belül ne vezessék be az új szabályokat.
Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy jelenleg keresleti piaca van a kukoricának, azaz a szabad piaci ár meghaladja az intervenciós árat. Nyugat-Európában ugyanis sok helyen nem kedvezett az időjárás ebben az évben a kukoricatermelőknek. Így a szakértők szerint az idén nemigen kell a kukorica intervenciós felajánlásával számolni Magyarországon. Hosszabb távon viszont az új minőségi paraméterek alkalmazása csökkentheti a kukorica árát.
Az új szabályozás végleges visszavonására nem sok esély mutatkozik, ugyanis az erről való szavazáskor mindössze három ország (Ausztria, Csehország és Szlovákia) szavazott velünk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.