A forint 61 bázisponttal 4,01 százalékra erősödött a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. A kereskedők a közép-európai régió devizapiacain pozitív hangulatról számoltak be, ehhez hozzájárult, hogy a térség jegybankjai közül a magyar, a szlovák és a cseh is kamatot emelt a héten. 

A dollár viszont defenzívába szorult az amerikai a jegybank szerepét betöltő Fed legfrissebb gazdasági konjunktúrajelentése, közismert nevén a Bézs-könyv megállapításai miatt. A szerdán késő este közzétett jelentés alátámasztotta azokat a piaci várakozásokat, amelyek szerint megszakad a Fed két éven át tartó kamatemelési ciklusa, és a jelenleg 5,25 százalékos amerikai alapkamat augusztus 8-án várhatóan nem nő tovább. Nem kizárt viszont, hogy az Európai Központi Bank jövő csütörtöki ülésén az euróövezeti alapkamatot 25 bázisponttal 3 százalékra emeli. 

Egyes vélemények szerint a forintnak emellett még plusz hátszelet jelentett a Figyelőben megjelent - még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter keddi brüsszeli látogatása előtt készült - interjú Joaquín Almunia pénzügyi biztossal. Almunia a magyar költségvetés helyzetét illető éles kritikái után először nyilatkozott kifejezetten elismerően a Gyurcsány-kormány erőfeszítéseiről az államháztartás egyensúlyának javítására.  

Mindezek együttes hatásaként az euróval 270,50-272,00 forint között, a dollárral 212,10-213,50 forint között kereskedtek. A dollár jegyzése délután 212,10/30 forinton állt, jóval a szerdai 216,55/75 forint alatt.  

A forintpiacon az overnight kamat 5,80/90 százalékon, a tomnext kamat 5,90-6,00 százalékon maradt, s a júliusi tartalékolási periódus végéig ez így is maradhat. Az állampapírpiacon délelőtt főleg a hosszabb lejáratok iránt mutatkozott vásárlói érdeklődés, ennek eredményeként 10-15 bázisponttal csökkentek a hozamok a szerdai benchmarkokhoz képest. Délutánra azonban az eladások kerültek túlsúlyba, s a 14 órakor publikált benchmark szinte az összes lejáraton már csak 5 bázispontos csökkenést mutatott az előző napi szintekhez képest. 

A rövidebb lejáratokon az év további részében még várható, lényegében az MNB által is bejelentett újabb kamatemelésekre számítva aligha csökkenhet számottevően a hozamszint a közeljövőben - mondják a piacon. Az év végére a jelenlegi 6,75 százalékról akár 7,50 százalékra is nőhet a jegybanki alapkamat, ha az infláció emelkedése ezt szükségessé teszi - vélik a piacon.