Nem változtat 4-4,5 százalékos idei GDP-növekedési előirányzatán a Pénzügyminisztérium, miközben a korábbi 2 százalékos átlagos infláció helyett 3,5 százalékos fogyasztó áremelkedést vár 2006 egészére - jelezte Katona Tamás.

Júniusban a korábban nyilvánosságra hozottaknak megfelelően az áht pénzforgalmi - önkormányzatok nélküli - deficitje 303,9 milliárd forint volt, a prognózisnál 30 milliárddal kevesebb. Az első féléves deficit pedig 1.284,9 milliárd forintot tett ki, ami a módosított éves előirányzat 72,7 százaléka, a GDP 5,6 százaléka - közölte az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium júliusra 7,88 milliárd forintos többlettel számol, amelynek hátterében az állampapír lejáratok ciklikussága miatt bekövetkező alacsony kamatkiadások és a magasabb adóbevételek, elsősorban áfa-bevételek állnak.

Nem változott a szaktárca idei pénzforgalmi hiány prognózisa, ami 1.767 milliárd forint, a GDP 7,6 százaléka - rögzítette Katona Tamás.

Az államtitkár megismételte a kiigazítási program szükségességét alátámasztó érveket, hangsúlyozva, ha a kormány nem lépett volna, akkor - részben egyszeri tételek miatt - az államháztartás eredményszemléletű, azaz európai uniós módszertan szerinti hiánya mintegy 1.000 milliárd forinttal, a GDP 4,9 százalékával lenne nagyobb 2006-ban. Kérdésre hozzátette azt is, hogy a 350 milliárd forintos egyensúlyjavítás fele arányban kiadáscsökkentéssel, fele arányban bevételnöveléssel valósul meg, jövőre a kiadáscsökkentés aránya 40 százalék, a bevétel növekedésé pedig 60 százalék.

Az idei eredményszemléletű, közel 1.000 milliárd forintos többletkiadásból az egyszeri tételek 500 milliárdot tesznek, illetve tettek volna ki, ha elmarad a kiigazítási csomag.

Ebből az Eurostat döntése nyomán a Gripen vadászgépekre fordított összeg 70 milliárdot - a GDP 0,3 százaléka - jelent. Az autópálya építkezéseknél azok az állami kiadások, amelyeknél januári 30-ig a készültségi fok nem érte el az 50 százalékot, 130 milliárdos kiadási többlettel járnak. Az iraki adósság elengedése 40 milliárd forint nem tervezett kiadás. Az árvízi védekezés és a helyreállítás költsége összesen 40 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek.

Az önkormányzatok választási években a felszaporodó beruházásaik miatt a szokásosnál nagyobb hiányt halmoznak fel, ez a tétel idén 120 milliárd forinttal növeli a hiányt.

Az egyszeri tételeknél jelentkezik egy további 100 milliárd forintos összeg, amelyet a kormány üzleti érdekeit szem előtt tartva nem kíván nyilvánosságra hozni - közölte Katona Tamás.

A nem egyszeri tételekből összeálló másik 500 milliárd forint 11 részösszegből áll, közülük a jelentősebbek: nyugdíjakra a terven felül 80 milliárd forintot fizet ki a költségvetés. Beavatkozás nélkül 90 milliárd forinttal lépné túl a gyógyszer-támogatásokra eredetileg tervezett 298 milliárd forintos összeget a gyógyszer kassza, s csaknem ekkora összeg, 80 milliárd forint kiadási többlet alakulhatott volna ki az egészségügyi gyógyító-megelőző kiadásoknál.

Intézkedések nélkül járulékokból és bizonyos adókból a tervezettnél 60 milliárd forinttal kevesebb folyt volna be a költségvetésbe, ezért hangsúlyozta az államtitkár, hogy a szeptembertől életbelépő adóváltozások kettős célt szolgálnak: egyrészt a bevételek növelését, másrészt a gazdaság kifehérítését.

"A házipénztár megadóztatása, az elvárt adó és a minimálbér kétszerese, azaz havi 125 ezer forintos jövedelem után fizetendő járulék tartozik a gazdaság kifehérítését célzó lépések közé" - fogalmazott Katona Tamás. Hozzátette: azok a vállalkozások, amelyek nem képesek alkalmazottaiknak a jelzett 125 ezer forint jövedelem után járulékot fizetni, azoknak október 12-e után ezt be kell jelenteniük az APEH-nak.