Megfelelő tanyát találni igencsak nehézkes: nincs erre specializálódott országos ingatlanközvetítő cég, a helyiek pedig csak az adott régióval foglalkoznak. Így ha nincs konkrét elképzelésünk az elhelyezkedésről, több tucat ingatlanossal kell szóba elegyednünk.

© Dripnet

A helyzet akkor sem könnyű, ha csak egy kiszemelt területen keresgélünk. Jó példa erre a természeti szépségei miatt népszerű Zala vagy Vas megye esete, ahol kereslet ugyan lenne, kínálat viszont gyakorlatilag nincs. Itt a településszerkezetből adódóan alig van tanya, olyan területet pedig nagyon nehéz találni, mely megfelel a vevők igényeinek – mondja Koller Dániel, a zalaegerszegi PROF-IQ Ingatlaniroda vezetője. A legkeresettebbek a halastó környéki nagy területetek és a lovastanyának alkalmas többhektáros területek, viszont a kínálat ezekből is szűkös. A megfelelő adottságú ingatlanok ráadásul gyakran kilométerekre vannak a közművektől. Éppen ezért az árakat nagyon nehéz meghatározni: egy 6 ezer négyzetméter körüli, háromszobás családi házzal árult tanyát körülbelül 5 millió forintért vásárolhatunk meg, de egy 10 hektár körüli, lovastanyának alkalmas területért már 10-15 millió forintot is elkérhetnek.

Átalakulóban a tanyavilág

Az Alföld középső részére, Pest és Bács-Kiskun megyére éppen ennek ellenkezője jellemző – tudtuk meg Márki Zoltántól, dabasi Fornax Ingatlanközvetítő Iroda vezetőjétől. Ezen a területen számtalan tanyát kínálnak. Általános jelenség a hagyományos tanyasiak falvakba, városokba vándorlása, az elnéptelenedő, gazdátlan tanyák sorsa pedig hetek alatt megpecsételődik: „élelmes” csapatok őrjáratoznak, és nem hagyják az enyészetnek az elhagyott házak építőanyagait.

Szerencsés esetben az elköltözött tulajdonosoknak sikerül gyorsan túladniuk lakatlan tanyáikon, melyek főleg az urbanizált életformából kiábrándult, tehetősebb fővárosiak körében népszerűek. Ők a régebbi tanyákat igényeiknek megfelelően felújítják, és modernizálják. A vevők között található tehetős külföldi, valamint kényszermegoldásként elhagyatott tanyára költöző munkanélküli, sokgyermekes család is.

Széles a kínálat

© Dripnet

A kínálat átfogja a teljes spektrumot: párszázezer forintért a tulajdoni lapon tanyaként feltüntetett, ám fizikailag már nem létező ingatlant kaphatunk, több százmillióért pedig luxus kivitelű „tanyacsodát”. A legnépszerűbbek a lovak tartására kialakított, nagy területen kiépített karámrendszerrel rendelkező lovasbirtokok, de egyre nagyobb az érdeklődés a falusi turizmusra alkalmas, vagy alkalmassá tehető épületekre is.

Az ár több tényezőtől függ, mint például a legközelebbi nagyobb településtől vagy várostól való távolság, a megközelíthetőség, a földterület nagysága, a közművek megléte, az épület minősége és környezete, vagy éppen a funkcionalitás.

Emelkedő árak

Gombkötő Gizella, a lajosmizsei G&G bt. ügyvezetője az árak emelkedéséről számol be: a kínálati árak az elmúlt években jelenősen nőttek, egyrészt azért, mert a tulajdonosok komoly összeget fizettek a villamosításért, másrészt pedig azért, mert az eladóknak ebből az összegből kell új ingatlant venniük. Az árak ezen a környéken is a Dél-Pest megyeihez hasonlóan alakulnak: a tönkrement tanyákat 2-3 millió forintért, a nagyobb területtel, felújított épületekkel rendelkezők épületeket 8-15 millió forint körüli összegért, a luxusjellegű tanyákat pedig 20-30 millió forinttól kezdődően kínálják.

Többszörös haszonnal

Kecskemét környékén is nagy a kínálat, és az árak is széles skálán mozognak: tanyát kialakítástól függően 1 és 360 millió forint között vehetünk. Míg a belföldi vásárlók a kisebb értékű ingatlanokat keresik, a külföldiek a lovastanyák iránt érdeklődnek. Ez utóbbiak ingatlanvásárlását gyakran segítik külföldi közvetítők, akik a környék tanyáit 3-4-szeres áron adják tovább – mondja Juhász Zsolt, a Panoráma Ingatlaniroda vezetője. Ezek a nagyobb értékű lovastanyák, kúriák viszonylag szűk réteget érdekelnek, bár ezekre előbb utóbb mindig akad vevő. A szakember szerint a hagyományos tanyavilág fennmaradására nem számíthatunk: a előbb utóbb eltűnnek majd a magyarországi palettáról és az épületek csakis pihenésre, üdülésre szolgálnak majd.

Kúriától vadászházig

Az Alföldön kívül már teljesen más a helyzet. A Bakonyban például igen szélsőséges vásárlói igényekkel találkozni – mondja Ráski Tamás, a Nívó Ingatlanforgalmi Szakértő Iroda tulajdonosa. Itt nagy mezőgazdasági területeket csak elvétve keresnek, és nem is feltétel a lakható épület: sokkal inkább igény van a terménytárolásra és feldolgozásra alkalmas épületekre, mint például magtárra vagy borospincére. Más esetben az istálló és a megfelelő legelő szabja meg a keresés irányát, néha pedig kifejezetten kastélyt, kúriát, ősfás parkot, vagy éppen vadászházat keresnek.

A legfelkapottabb területek közé tartozik a Bakony „belseje” és a Balaton- felvidéki panorámás része. Magáncélból ezeken a területeken viszonylag ritkán vesznek tanyát, sokkal jellemzőbb, hogy turisztikai vállalkozás indításához keresnek területet. A vevők elsősorban olyan emberek közül kerülnek ki, akik vállalkozásukban már „közel kerültek” a földhöz, művelték azt, vagy állatot tartottak, netán idegenforgalommal foglalkoznak. Nekik már eleve megvannak az eszközeik, de legalábbis az ismereteik, nem utolsó sorban pedig a pénzük.

A vásárlások zöme befektetési céllal történik. Van példa arra, hogy állami tulajdonban lévő műemlékkastélyt 1 forintért eladtak, viszont a vevőt 300-500 millió forintos felújításra kötelezték. Lovastanyákra is nagy a kereslet: ezeket legelővel, 5-15 szobás panzióval 60-100 millió forint közötti összegért kínálják. Nagyobb terület magáncélból történő vásárlása nem jellemző, mert a földtulajdonosnak kötelessége a területet karban tartani, legyen szó akár erdőről, akár legelőről. A szőlőtermő vidékeken még azt is előírják, milyen fajta szőlőt kell telepíteni, és a már meglévő tőkék sem vághatók ki.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség