Gillian Edgeworth, a Deutsche Bank londoni befektetési és elemző részlegének európai feltörekvő piaci közgazdásza hétfőn az MTI-nek azt mondta: önmagában kedvező jelenség, hogy a kormány hozzákezdett a költségvetési probléma kezeléséhez. A csomag összetételét aggályosnak tartja, mivel sokkal nagyobb a hangsúly az adóemelésen és általában a bevételnövelésen, mint a közszféra áramvonalasításán és a kiadáscsökkentésen.

Edgeworth szerint, ha a programot teljes mértékben végrehajtják, és ez a várt deficitcsökkentést eredményezi, az elégséges lehet legalábbis a magyar adóskockázati besorolások visszaminősítésének elhalasztásához. Hozzátette ugyanakkor: szerinte a kormány túlbecsülte az adóemelések hatását, és félő, hogy ezek nem hozzák a jövőre várt mértékű deficitcsökkentést. A Deutsche Bank londoni szakértője szerint még a most ismertetett csomaggal együtt is "nagyon derűlátó" a magyar eurócsatlakozás 2011-re várt dátuma; a ház alapeseti forgatókönyve 2013-2014-es csatlakozással számol.

Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokért felelős alelnöke az MTI-nek hétfőn azt mondta: "rendkívüli kihívás" a kormány számára az idei évre várt 8 százalékról a jövőre valószínűsített 5 százalékra csökkenteni a költségvetési hiányt. Evans szerint a csomag nagyon a bevételi oldalra, ezen belül is az adóemelésekre összpontosít. Az áfa és a társasági adó emelésének azonban inflációs hatásai is lesznek, és ezért nem lenne meglepő, ha a jegybank a jelenleginél "sokkal héjábbá válna" már az év második felétől, mondta.

A Bank of America vezető londoni elemzője szerint az MNB az inflációs előrejelzések várható kiigazítása miatt valószínűleg a vártnál hamarabb kezd monetáris szigorításba, aminek tovagyűrűző hatása lesz a növekedésre, ennek pedig éppen a költségvetési bevételekre, ezért is tűnik a program "túlzottan derűlátónak abban az értelemben, hogy a kormány végül mit tud majd belőle teljesíteni". Arra a kérdésre, hogy ennek alapján mikor és milyen mértékű jegybanki kamatemelést várt, Evans azt mondta: abból kiindulva, hogy az infláció csökkenése az idén nem lesz olyan agresszív mértékű, ahogy az MNB eddig várta, és az euróövezeti jegybank, valamint az amerikai Federal Reserve is emel, szűkítve a magyar konstrukciók kínálta hozamelőnyt, most már nem lehet kizárni egy fél-egy százalékpont közötti kamatemelést a második félévben. Hozzátette: ezt a piac még nem árazta be teljesen, úgyhogy a piaci átárazás még hátravan.

Az eurócsatlakozási időpontra vonatkozó kérdésre a Bank of America elemzője ugyanakkor azt mondta: piaci szempontból gyakorlatilag lényegtelen, hogy Magyarország 2010-ben vagy 2011-ben csatlakozik-e, egy-két éves késésnek nem lesz érzékelhető piaci hatása. Valós piaci hatása annak lenne, ha az MNB olyan véleménnyel állna elő, miszerint az egész költségvetési csomag irreális, és Magyarország akár 2015-ig sem lesz képes belépni az euróövezetbe, mondta Evans. A hitelminősítői magatartásra vonatkozó kérdésre az elemző azt mondta: a most bejelentett csomag várhatóan elégséges lesz az azonnali szuverén leminősítés kivédéséhez. Az intézkedési terv nem feltétlenül veszi elejét az idei osztályzatrontásnak, de a visszaminősítés késleltetéshez elég lehet, tette hozzá.A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő már tavaly decemberben az addigi "A mínusz"-ról a már csak közepes befektetői "BBB plusz"-ra rontotta a hosszú futamú magyar devizaadósi besorolást, a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service pedig leminősítést előrevetítő negatív kilátást tart érvényben a náluk még elsőrendű magyar osztályzatra.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke az MTI-nek hétfőn azt mondta: "nagyon bátor és ambiciózus" programról van szó, amely azonban a kiadáscsökkentés helyett az adóemelések felé hajlik, "bár mindig is ezt lehetett várni".

Ennél fontosabb kérdés a program hitelessége. Ennek két fő eleme van: az egyik az, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben nagyon gyenge volt a költségvetési tervezés, ami miatt más országokban nem tapasztalható mértékben tértek el a számok a céloktól. A másik fő hitelességi probléma az, hogy a program csak jövőre a GDP-érték 3 százalékának megfelelő szigorítással számol, és a további 2 százalékos GDP-arányos deficitcsökkentéssel 2008-ban, ami "nagyon ambiciózus, nagyon agresszív ... különösen akkor, ha a várakozásoknak megfelelően jövőre lassul a (gazdasági) növekedés", mondta Desbarres. A Crédit Suisse vezető elemzője szerint mindazonáltal a kormány valószínűleg nyert valamelyes időt, és a hitelminősítők "talán várnak fél évet".

Az eurócsatlakozási időpontra vonatkozó kérdésre Desbarres azt mondta: a 2010-2011-es dátummal is két probléma van. Az egyik az, hogy szerinte végrehajthatatlan két év alatt az ehhez szükséges, a GDP 5 százalékának megfelelő deficitcsökkentés, a másik pedig az, hogy ha "valamilyen csoda folytán" ez sikerülne is, nem biztos, hogy az EU-bizottság és az eurójegybank ezzel elégedett lesz, mert ezek az intézmények nem csupán azt várják, hogy a hiány 3 százalék alá csökkenjen, hanem azt is, hogy tartósan ott is maradjon.A Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlegének (DrKW) hétfőn kiadott hétoldalas elemzése szerint a program azt jelzi, hogy a magyar kormány megőrizte a fokozatos költségvetési kiigazítás politikáját középtávon, mindazonáltal a bejelentett intézkedések "jó irányba tett lépéseknek" tekinthetők. A londoni Dresdner-elemzők szerint a kormány valószínűleg az általa legracionálisabbnak tartott lehetőséget választotta: olyan költségvetési konszolidációs lépések sorát jelentette be, amelyekkel semlegesíteni akarja a befektetők, a hitelminősítők és az EU részéről megnyilvánuló, mind erősebb nyomást, de ezzel együtt is minimalizálni próbálja az intézkedések politikai árát a közelgő önkormányzati választások előtt.

Az eredmény egy olyan program, amely bizonyos mértékig javítja az ingatag rövid távú költségvetési kilátásokat, ahhoz azonban változatlanul kevés, hogy általa teljesíthető legyen a 2010-es eurócsatlakozási céldátum, áll a DrKW hétfői elemzésében. A Dresdner szerint a program egyik fő bizonytalansági pontja az, hogy a korábbi tapasztalatok - legutóbb az idei áfa-csökkentés tapasztalatai - alapján igen széles a hibalehetőség az adóváltozásoktól vár bevételi többletek előrejelzésében. Ezért a ház az idei év végére 8,5, jövőre 7,0, 2008-ra 4,5 százalékos GDP-arányos hiányt jósol, áll az elemzésben.

A DrKW szerint az ambiciózus bevételi várakozásoknál is alapvetőbb probléma az, hogy a programból gyakorlatilag teljesen hiányoznak a kiadáscsökkentés mikéntjének részletei; erről csak néhány rövid távú intézkedést jelentettek be. A Dresdner szerint az energia- és gyógyszertámogatások csökkentése még a közszférában korábban bejelentett visszafogásokkal együtt sem lehet elégséges ahhoz, hogy a költségvetés az eurócsatlakozáshoz szükséges, fenntartható konszolidációs pályára kerüljön. Ennek megfelelően a ház változatlanul fenntartja azt az előrejelzését, hogy a magyar euróövezeti csatlakozás legalább 2012-2013-ig késni fog.

A londoni Dresdner-részleg szerint a kormányprogram ugyan azzal számol, hogy a csomagnak csak mérsékelt hatása lesz a belső keresletre, és így a GDP-növekedésre, a DrKW azonban a magánfogyasztás erőteljesebb lassulását jósolja, nem utolsósorban az infláció középtávra várt gyorsulása miatt. Ez alacsonyabb GDP-növekedést és nagyobb költségvetési hiányt fog okozni, lehetetlenné téve a maastrichti feltételek teljesítését 2008-ra, áll az elemzésben. A Goldman Sachs globális befektetési ház londoni részlegének hétfőn kiadott elemzése is azt emeli ki, hogy jóllehet a bejelentett program nagyobb, mint amit a ház várt, a kiadási oldali tervekről azonban még mindig csak vázlatos részletek ismertek. A GS szerint a program "nagyon magasról induló deficit nagyon meredek csökkentését" irányozza elő, és "bár az indulás ambiciózus", a ház továbbra is azzal számol, hogy a kijelölt célok nem teljesülnek.

A Goldman Sachs szerint a megjósolt javulás azért is derűlátónak tűnik, mert a program nem számol például a GDP-növekedésre gyakorolt várható másodlagos hatással. Mindemellett megvan az a kockázat is, hogy az intézkedések egy részét kiadásnöveléssel ellentételezik, vagy a programot felvizezik a törvényhozási vagy a végrehajtási szakaszban.

Az elemzés szerint a ház továbbra sem tartja teljesíthetőnek a 2010-es eurócsatlakozási céldátumot, abban az esetben sem, ha 2008-ra sikerülne a maastrichti szint környékére csökkenteni a költségvetési hiányt. Mindemellett a GS jelentős kockázatát látja annak, hogy a kezdeti szigorítás után, a következő választások közeledtével a költségvetési politika ismét fellazul, és annak is, hogy a munkaadókra és a profitokra kirótt nagyobb adóterhek a költségvetési szigorítás kezdeti hatásán túl is lassabb növekedést fognak eredményezni.