Luxus alatt az ingatlanpiacon általában egy-egy lakás vagy ház olyan tulajdonságainak együttesét érthetjük, amelyek mindegyike az átlag felettivé teszi az adott ingatlant. Ilyen tulajdonságok lehetnek a kivitelezéshez használt anyagok minősége; ebben a kategóriában ma már szinte kizárólag prémium anyagokat használnak, az „átlagos” építőanyagokból készült ingatlanok iránt ennyi pénzért nincs kereslet. Fontosak mindazok, az átlaglakásban nem elérhető szolgáltatások, amelyek az ilyen típusú ingatlanok jellemző tartozékai: dupla vagy még nagyobb garázs, bel- illetve kültéri úszómedence, szauna, szolárium, automatizált berendezések  (például távvezérelhető fűtés, világítás). A lista természetesen igény szerint bővíthető.

Talán mégis az egyik legfontosabb ezen a piacon magának az ingatlannak az elhelyezkedése és az ezzel kapcsolatos adottságai: a városra, vagy a Dunára nyíló panoráma, a csendes, zöld környezet, a nagyméretű teraszok, a jó levegő – szintén olyan tulajdonságok, amelyek rendszerint hozzátartoznak a „luxuslakás” fogalmához. De mégis, mennyibe kerül mindez? A Duna House legfrisebb elemzése a luxusingatlanok árait térképezte fel.

Budai árak: 100 milliótól 660 millióig

Rózsadombi luxusvilla. © Horváth Szabolcs

A 100 millió forintnál drágább ingatlanok kínálatában körülnézve szembetűnő, hogy nagyobb részük a II., III. és a XII. kerületben helyezkedik el, itt sem mindegy azonban, hogy hol és milyen minőségben épültek fel ezek az ingatlanok. Pontosan 100 millió forintért például választhatjuk a Máriaremetén található, nemrég felújított, gondozott kertű 200 négyzetméteres családi házat, vagy a XII. kerületben Mártonhegyen, a 167 négyzetméteres luxuslakást, amelynek teraszáról gyakorlatilag az egész várost láthatjuk. Ez utóbbi ingatlan három fürdőszobával is büszkélkedhet, négyzetméterára  közel 600 ezer forint. Ebben a kategóriában még nincs úszómedence és szauna, de kétséget kizárólag mindkét ingatlan messze kielégíti az igényeket.

Egy árkategóriával feljebb, 150 millió forintért a XI. kerületi Kelenvölgyben például egy 7 szobás, 350 négyzetméter alapterületű ikerházfelet kínálnak, szintén kellemes környezetben. Ugyanezért az összegért Csillaghegyen egy teljes családi házat lehet vásárolni, 6 szobával és szintén gondozott, teljesen automata öntőzrendszerrel ellátott kerttel. Némivel több pénzért a II/a kerületben egy teljes villaház kínálja magát – 300 négyzetméter alapterülettel, márvány burkolatokkal, kilátással a budai hegyekre – mindezt három szinten, 7 szobával. Közel ennyiért kapható a Várban is belső kétszintes, tetőtéri luxuslakás – ezen a környéken egy új építésű lakás négyzetméteréért akár 1 millió forintot is elkérhetnek.

Nem lehet probléma akkor sem, ha valaki teljesen új építésű luxuslakást keres mondjuk a Városmajorban – a belső kétszintes, hatszobás lakás négyzetméteréért majdnem 800 ezer forintot kérnek – a 290 négyzetméter alapterületű lakás induló ára így 230 millió forint. Azoknak, akik ennél is igényesebbet, exkluzívabbat keresnek, szintén van miből válogatni, a II. kerületben, a Gugger-hegyen egy minden extrával (úszómedence, szauna, őrház, fűthető terasz, kameraszoba, stb.) ellátott, lélegzetelállító kilátást ígérő épület ára 450 millió forint – egy négyzetméterért 750 ezer forintot kell kifizetni. Pasaréten egy 800 négyzetméteres, több generáció számára is alkalmas, szintén minden igényt kielégítő 14 szobás luxusvilléárt 660 millió forintot kérnek.

Hasonló árkategóriában elsősorban az V. kerületben találunk lakásokat – azonban a Duna meletti, panorámás ingatlanokért is bőven kérhetnek a tulajdonosok 100 millió forintnál is többet. A pesti rakparton egy 6 szobás lakásért majdnem 180 millió forintot kell fizetni, általában jellemző, hogy az itt található lakások meglehetősen drágák, akár eladásról, akár kiadásról van szó.

A luxus netovábbja? Exkluzív ingatlan az Andrássyn. © avenuegardens.hu

A Szabadság tér környékén 110 millió forintért szerepel a kínálatban több, közel 200 négyzetméteres alapterületű, rendkívül igényesen felújított nagypolgári ingatlan; a körülbelül 600 ezer forintos négyzetméterárért 4-5 szobát kapunk, rendkívül exkluzív kivitelű kandallóval. Hasonló összegért a VII. kerület megújuló részén egy új építésű társasház 336 négyzetméteres lakását lehet megvásárolni, exkluzív anyagokkal, burkolatokkal. A Párizsi utcában 250 négyzetméteres ingatlant kínálnak, az épület legfelső szintjén, jacuzzival, gőzkabinnal, közel 180 millió forintért, míg az Operával szemben egy 260 négyzetméteres igényesen rekonstruált lakástért 160 millió forintot kérnek.

Külső kerületek: luxus féláron
A külső kerületekben is szép számmal találhatunk luxusszinvonalú ingatlanokat: a XVI. kerületben 130-250 millió forint között mozognak az árak, ezért a pénzért 200-600 négyzetméter alapterületű, szinte minden kényelmi berendezéssel felszerelt villák közül lehet válogatni. A XVII. kerületben a jellemző árszint ebben a szegmensben 110-150 millió forint környékén állapodott meg, itt is jellemzően nagyobb, 400-600 négyzetméteres villákról van szó, amelyeket részben irodának, cégközpontnak is használnak. A központtól távol eső területeken a budai hegyvidéki „elit” részekhez képest semmivel sem – talán csak a kilátásban – elmaradó ingatlanokból lehet körülbelül fele-harmadakkora négyzetméteráron válogatni, ezeken a területeken a 100 millió feletti árkategóriában a jellemző négyzetméterár 250-350 ezer forint között alakul – az érdeklődés azonban jelen pillanatban meglehetősen mérsékelt, főleg a hazai vevőkre számítanak az értékesítők.

Mit és kik vesznek?
Tapasztalatok szerint már nem igaz az a feltevés, hogy a magas árfekvésű luxuslakások iránt elsősorban a külföldi vásárlók érdeklődnek, ma már szinte minden vásárlói csoportból vannak érdeklődők az exkluzív ingatlanokra. A kereslet ebben a szegmensben meglehetősen speciális: a többség az újonnan vagy a közelmúltban épített, minden igényt kielégítő ingatlanokat keresi. Ekkora összegért meglehetősen nagy elvárásokkal, ha például a lakás elosztása, vagy mondjuk az uszoda elhelyezkedése nem megfelelő, könnyen elállhatnak a vásárlástól. Ezen ingatlanok értékesítési folyamata is speciálisabb, mint egy átlagos belvárosi lakásé – a szűkebb fizetőképes kereslet, valamint az összetett igények miatt előfordulhat, hogy egy-egy ingatlant csak hosszabb idő, akár egy év alatt sikerül csak eladni, amelyben szerepet játszik az is, hogy a tulajdonosok sokszor a piaci árszinthez képes jóval magasabb árat határoznak meg.