A GKI legfrissebb előrejelzésében azzal számol, hogy az idei államháztartási deficitcél nem teljesül, a hiány eléri a GDP 5,7 százalékát, az autópálya-építés költségvetési finanszírozása esetén pedig 6,8 százalék lehet. A GKI elnöke szerint minél előbb meg kell indítani a reformfolyamatot, amelynek elemei közül kiemelte az intézményrendszer átalakítását, a gázártámogatás jelenlegi rendszerének megváltoztatását, az adókedvezmények csökkentését, illetve az adóbevételek növelését, például az áfa 15 százalékos kulcsának 20 százalékra történő emelését. A GKI prognózisa 2,6 százalékos inflációval, 4,4 százalékos GDP növekedéssel és a beruházások 8 százalékos bővülésével számol az idei évre.

Vértes András, a GKI elnöke hangsúlyozta, hogy a reálbérek 4 százalékkal emelkedhetnek az idén, tehát a cserearányromlással korrigált, 3 százalékos GDP növekedésnél gyorsabban, azaz nem az életszínvonal romlása az ára a reformfolyamot megindulásának. A GKI elnöke a reformlépéseket lényegesnek nevezte, de - mint mondta - pénzügyi hatásuk az idén még kevéssé mutatkozik meg. A GKI prognózisa abból indul ki, hogy az idén az államháztartás hiánya beavatkozás nélkül mintegy 400 milliárd forinttal lenne magasabb az előirányzottnál. Ez a helyzet a piac és az EU számára akkor lehet elfogadható, ha a készülő intézkedések és reformok valódi fordulatot indítanak el 2006-ban, és ezzel meggyőző egyensúlyjavulást alapoznak meg 2007-2008-ra - tette hozzá.

Vértes András a GKI előrejelzésében szereplő idei, 350 milliárd forintos egyensúlyjavító intézkedés megvalósítását is nehéznek, de elérhetőnek nevezte. Az ehhez szükséges intézkedések közé sorolta az áfa alsó és az eva kulcsának 20 százalékra emelését, több közszolgáltatás hatósági árának növelését, a költségvetési intézmények egy részének bezárását, az előirányzatok részbeni zárolását, majd törlését. Ezekkel érhető el, hogy az idei ESA hiány a GDP 5,7 százaléka legyen, ami még mindig nagyon magas, tehát az országgal szembeni túlzott deficit eljárás folytatódik, ám a lépések 2007-2008-ra automatikusan a GDP 1,5-2 százalékos mértékében javítják az egyensúlyt. Az eurózóna-csatlakozás feltételei a GDP 5-5,5 százalékát kitevő egyensúlyjavítással teljesíthetők - mondta.

A monetáris politikát illetően a GKI azzal számol, hogy a kamatok ősztől kezdve mérséklődnek, a forint árfolyama erősödik, és az MNB az átmeneti áremelkedést nem követi kamatpolitikájával. Vértes András hangsúlyozta: úgy látszik, hogy a reformcsomag növekedési áldozata nem lesz számottevő, a GDP továbbra is 4 százalék felett nő. Amennyiben a kormány elkötelezi magát a reformok beindítása mellett, az euró árfolyama ismét 250 forint alá kerülhet a GKI szerint, és további kamatcsökkentésre nyílik lehetőség, év végéig 5 százalék körüli alapkamatot valószínűsítenek.