Hat év jövőfelélő gazdaságpolitikája után fordulatra, egyszerre végrehajtandó stabilizációra és államháztartási reformra van szükség - állítja az Élet és Irodalom legújabb számában megjelent, Utolsó esély című cikk négy szerzője: Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Csillag István volt gazdasági miniszter, Bauer Tamás és Mihály Péter egyetemi tanár. Kiindulópontjuk szerint Magyarország ma egy lehetőségei alatt teljesítő, túlsúlyos, pazarló és egyre kevésbé hatékony állammal küszködő, zömmel jövőfelélő szemléletű politikai osztállyal terhelt közösség.

A mai jólét jelentős része a jövőbeni nemzedékek terhét fokozó, immár rövidtávon sem fenntartható adósságnövekedésből származik - írják a szerzők, ezért gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A közgazdászok figyelmeztetnek: a stabilizációt addig kell végrehajtani, amíg a belföldi és külföldi hitelezők még hajlandók finanszírozni a magyar gazdaságot és államháztartást. "Ma a sikeres stabilizáció egyszersmind megkívánja az államháztartás reformját, a költségvetési intézmények magatartásának gyökeres megváltoztatását" - fogalmaznak a szerzők, akik egy július elsején érvénybe lépő törvénycsomag keretében látják megvalósíthatónak a kiigazítást.

A javaslat szerint az általános forgalmi adót (áfa) egységesen 20 százalékra kell felemelni, amely egyszerűbbé teszi a rendszert és kiiktathatja a kedvezményeket. A 20 százalékos kulcs a gyógyszerekre is kiterjedne azzal a megkötéssel, hogy a receptre felírt gyógyszerek emelt áfáját a tb megtéríti a betegeknek. A módosított adórendszer kiiktatna minden fogyasztói ártámogatást, így megszüntetné a lakossági gázár támogatást is. A támogatott gázár előnyeit ma a gazdagok élvezik, a rászorulókat energiacsekk segítségével szükséges kompenzálni - írják a szerzők. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék kulcsát 4 százalékról 8 százalékra szükséges emelni szerintük.

Javaslatuk alapján minden állampolgárnak havi 5 ezer forintos egészségbiztosítási alapdíjat kellene fizetnie, s ezt az év során kicserélendő TAJ-kártyák csipje rögzítené, így csak azok részesülhetnének ellátásban, akik fizetnek. A nyugdíjkassza súlyosan deficites, ezzel indokolják a szerzők azt, hogy a külön folyósított 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok által is fizetendő, minimális 5 ezer forintos egészségügyi járulék fedezeteként be kell építeni a nyugdíjakba, úgy hogy a legalacsonyabb nyugdíjak havi nettó reálértéke ne csökkenjen. A szerzők szeptembertől felsőoktatási tandíj - a szegény tehetséges diákok tandíjmentessége melletti - bevezetését javasolják, amelynek mértéke megfelelne az önköltséges képzésben résztvevők tandíjával.

A 2007-től elindítandó államháztartási reformot a gyógyítás, az oktatás, a közigazgatás és az önkormányzati rendszer területére kívánják kiterjeszteni a szerzők, megjegyezve, hogy további két szférát, a közteherviselést (adórendszert) és a szociális támogatások rendszerét is át kell fognia. A gyógyítás reformja keretében meg kell kezdeni a versengő magán egészségbiztosító pénztárak felállítását, az elsők már 2007. január elsejével megjelenhetnek - fogalmaz a négy közgazdász.

Akkor fog minden felnőtt ember, dolgozó és nyugdíjas egészségbiztosítási járulékot fizetni, ha megszűnik az állami adócsalás, és egységessé válik a vállalkozók adóztatása, ami a gyakorlatban szigorítást jelent - állapítják meg a szerzők. Javaslatuk szerint, ha megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és az újonnan bevezetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), akkor rengeteg ál-, és kényszervállalkozás magától megszűnik. A személyi jövedelemadó (szja) rendszerben minden kedvezmény megszüntetését, egykulcsos szja rendszert, ezzel együtt ingatlanadót szorgalmaznak, kiegészítve azzal, hogy ha mind az szja-bevétel, mind az ingatlanadó 100 százaléka a települési önkormányzatok számlájára kerül, akkor azonnal megszüntethető a sokat kárhoztatott iparűzési adó.

Az önkormányzati reform keretében azt ajánlják a szerzők, hogy a jelenlegi 3200 önkormányzatot 260 járási szintű önkormányzatra szűkítsék. A pártokról szóló törvények módosítását azzal indokolják a szerzők, hogy a demokrácia csak akkor lesz elfogadott, ha a pártok minden költségvetési fillérrel és magánadomány eredetével és felhasználásával elszámolnak. A négy közgazdász szorgalmazza a privatizáció folytatását, amelynek ki kell terjednie a közüzemi vállalatokra, a MÁV-ra, a Malév-ra, a BKV-ra, a Volán vállalatokra, a Magyar Postára és a Magyar Villamos Művekre is.