A IV. negyedévben a gazdasági növekedést termelési oldalról az árutermelő ágazatok közül a feldolgozóipar és az építőipar, a szolgáltatások közül a pénzügyi tevékenység, a szállítás, raktározás, posta, távközlés teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban továbbra is a termékek és szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének. 2005-ben a GDP értéke folyó áron 21 785 milliárd forint volt. Egy főre vetítve a GDP összege 2 millió 160 ezer forint volt.

A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, de a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (a negyedik negyedévben mintegy 2,4 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét.

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 4,9%-kal növekedett a negyedik negyedévben. Ebben az ipar hozzáadott értékének 7,4%-os és az építőipar 14%-os növekedésének volt meghatározó szerepe, miközben a mezőgazdaság teljesítménye közel 12%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az építőipar teljesítményének növekedésében az út- és autópályaépítések játszották a legnagyobb szerepet. Az év egészében az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke 4,4%-kal nőtt.

A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2005 IV. negyedévében 4,0%-kal, az év egészében 4,2%-kal emelkedett. A szolgáltatásokon belül az előző negyedévekhez hasonlóan a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág hozzáadott érték növekedése (6,7%) haladta meg számottevően a GDP növekedési ütemét, elsősorban a közúti és légi szállítás teljesítményének bővülése következtében.

Szintén jelentősen nőtt a kereskedelem és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (4,8%), továbbá a pénzügyi tevékenység és ingatlanügyletek (4,7%) hozzáadott értéke, az utóbbi alapvetően a pénzügyi tevékenység nemzetgazdasági ág kimagasló teljesítményének köszönhetően.

A GDP felhasználási oldalán a növekedés legjelentősebb tényezője a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában bekövetkezett változás volt. A negyedik negyedévben az export növekedése 12,7% volt, ugyanakkor az import ennél kisebb mértékben, 7,3%-kal emelkedett. Az adatok szerint tovább folytatódott a külkereskedelmi hiány mérséklődése, a 2004. IV. negyedévben kimutatott 183 milliárd Ft hiány után 2005 IV. negyedévében 357 millió Ft mutatható ki, 2000. évi árakon számítva. Éves szinten az export 10,6%-kal, míg az import 5,8%-kal növekedett, aminek következtében éves szinten is mérséklődött a hiány, a 2004. évi 784 milliárd forinttal szemben 2005-ben 170 milliárd forintot tett ki, 2000. évi árakon számítva.

A háztartások fogyasztása 1,7%-kal nőtt, a közösségi fogyasztás 1,2%-kal csökkent. Éves szinten a háztartások fogyasztása 2,1%-kal emelkedett, míg a közösségi fogyasztás 1,4%-kal csökkent, így a végső fogyasztás növekedése 1,7% volt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése a negyedik negyedévben 3,1%-ot tett ki. A készletváltozás és egyéb nem specifikált felhasználás értéke negatív, mértéke nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Összességében a belföldi felhasználás 0,2%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2005-ben 6,6%-kal bővült. A készletváltozás és egyéb nem specifikált felhasználás változását is tartalmazó bruttó felhalmozás 4,7%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A belföldi felhasználás éves szinten 0,2%-kal emelkedett.

Az előző negyedévhez képest mért szezonálisan kiigazított adatok szerint 2005 IV. negyedévében a gazdasági növekedés 1,0% volt. Az árutermelő ágazatok közül az építőipar 3,2%-os, a szolgáltatásoknál a szállítás, raktározás, posta, távközlés 1,5%-os növekedése volt a legjelentősebb. A háztartások fogyasztási kiadása 0,6%-kal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,1%-kal csökkentek, így a háztartások végső fogyasztása 0,3%-kal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,2%-kal csökkent. Az export 3,4%-kal emelkedett, az import pedig 1,2%-kal csökkent.