Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2005. november. 10. 20:42
MTI
Utolsó frissítés: 2005. november. 10. 20:29
Gazdaság
MNB: 2 százalékos infláció, 4 százalékos GDP-növekedés
Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára és Adamecz Péter, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint is az infláció jövőre 2 százalék körüli szintre csökken, a gazdasági növekedés 4 százalék körül alakul.
A német-magyar kereskedelmi és iparkamara csütörtöki budapesti rendezvényén a számokban való egyetértésen túl azonban a két szakember eltérően értékelte azt, hogy mi lesz a gazdasági növekedés hajtóereje 2006-ban.
Molnár Albert szerint 2006-ban a gazdaság továbbra is egészséges növekedési szerkezetben bővül majd, a gazdaság motorja az export és a beruházások lesznek. A jegybank alelnöke viszont úgy látja, hogy 2006-ban a vállalati beruházások bővülése csökken, az állami beruházások növekedése alacsonyabb lesz, mint 2005-ben és jövőre valójában a belföldi felhasználás, a lakossági fogyasztás jelenti majd a növekedés motorját. Úgy vélte, a "nettó export" negatív lesz, vagyis jövőre az import jobban bővül majd, mint a kivitel.
Molnár Albert szerint Magyarország előtt kettős kihívás áll, miközben a magyar gazdaságban fenn kell tartani a gyors reálkonvergenciát az egészséges gazdasági szerkezet mellett, ezzel egyidejűleg a költségvetés hiányát és méretét is csökkenteni kell. A Molnár Albert által bemutatott reálkonvergencia-pálya szerint 2006-ban a GDP 4 százalék körül bővül majd, a belföldi felhasználás is 4 százalék lesz, miközben a lakossági fogyasztás 3,5 százalékot mutat, a beruházások pedig 6-8 százalékkal növekednek. Az export és az import alakulására az általa bemutatott prognózis szerint a 10-12 százalékos növekedés lesz jövőre a jellemző, míg 2007-ben az export 9,5 százalékkal, az import 9,3 százalékkal bővül.
Adamecz Péter, az MNB alelnöke ezzel szemben úgy vélte, 2006-ban a vállalati beruházások az idei 8 százalékos növekedés helyett csupán 5,6 százalékkal növekednek, ezzel párhuzamosan az állami beruházások növekedésének rátája az idei 20 százalék helyett 10 százalékra esik vissza. A piaci szolgáltatások növekedése pedig a 2005. évi 4,5 százalék helyett 2006-ban 3,5 százalék lesz, miközben az építőipar bővülése is lassul. Ehhez az MNB alelnöke szerint még hozzáadódik, hogy a feldolgozóipar növekedése 2006-ban 5 százalékos marad, azaz nagyjából a mostani, MNB által várt feldolgozóipari 5 százalékos növekedésen stagnál.
A munkaadók diktálnak majd jövőre az MNB prognózisa szerint, emiatt az idei hozzávetőleg 7,2 százalékos munkanélküliségi ráta a jegybank elképzelései szerint 2006-ban 7,5 százalékra növekszik majd. A bruttó bérnövekedést az MNB idén és jövőre 7,5 százalékra várja a versenyszférában. Az MNB alelnöke szerint 2006-ban a termelékenység 4 százalékkal javul, ez megfelel annak, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a bérnövekedésre az ajánlás most maximum 4 százalék.
A jegybank szerint a lakosság megtakarítása kissé nőni fog, idén a lakossági megtakarítások 3 százalékkal emelkednek, 2006-ban valószínűleg 3,2 százalékos lesz a növekedés. A költségvetés azonban továbbra is pazarló lesz az MNB prognózisa alapján, mivel az MNB által számított aggregált költségvetés - amibe a jegybanki szakértők beleértenek olyan tételeket, mint például a MÁV adósságainak várható konszolidációja - az idei GDP-arányos 9,5 százalékos deficit helyett 2006-ban 10,5 százalékos hiányt mutat.
Molnár Albert ezzel szemben úgy vélte, elkerülhetetlen az, hogy már a közeljövőben először kisebb kiigazítást hajtsanak végre a központi büdzsében, majd később költségvetési szigorral el lehet érni, hogy az ország 2008-ra teljesítse a maastrichti előfeltételeket, azaz belépjünk az euróövezet előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerbe és az ország bevezesse 2010-ben az eurót.
Kérdésre válaszolva Molnár Albert úgy vélte, a magyarországi kiélezett politikai helyzet miatt nem lehetett bevezetni az adórendszerbe az egykulcsos szisztémát, vagyis azt, hogy például szlovák mintára Magyarországon is egységes alacsony kulccsal adóztassanak az áfa, az szja és a társasági adó szisztémájában.
Adamecz Péter újságíróknak elmondta, a külföldi befektetők érzékelik azt, hogy Magyarországon az államháztartás helyzete milyen, pánik azonban nem alakult ki, egyelőre a befektetők ugyan mindent tudnak, kivárnak, a hosszabb lejáratú állampapírok esetében már megnőttek a hozamok. Ez a befektetői hangulat azonban igen gyorsan megváltozhat, esetleg a kockázati felár is megemelkedhet.
Molnár Albert szerint 2006-ban a gazdaság továbbra is egészséges növekedési szerkezetben bővül majd, a gazdaság motorja az export és a beruházások lesznek. A jegybank alelnöke viszont úgy látja, hogy 2006-ban a vállalati beruházások bővülése csökken, az állami beruházások növekedése alacsonyabb lesz, mint 2005-ben és jövőre valójában a belföldi felhasználás, a lakossági fogyasztás jelenti majd a növekedés motorját. Úgy vélte, a "nettó export" negatív lesz, vagyis jövőre az import jobban bővül majd, mint a kivitel.
Molnár Albert szerint Magyarország előtt kettős kihívás áll, miközben a magyar gazdaságban fenn kell tartani a gyors reálkonvergenciát az egészséges gazdasági szerkezet mellett, ezzel egyidejűleg a költségvetés hiányát és méretét is csökkenteni kell. A Molnár Albert által bemutatott reálkonvergencia-pálya szerint 2006-ban a GDP 4 százalék körül bővül majd, a belföldi felhasználás is 4 százalék lesz, miközben a lakossági fogyasztás 3,5 százalékot mutat, a beruházások pedig 6-8 százalékkal növekednek. Az export és az import alakulására az általa bemutatott prognózis szerint a 10-12 százalékos növekedés lesz jövőre a jellemző, míg 2007-ben az export 9,5 százalékkal, az import 9,3 százalékkal bővül.
Adamecz Péter, az MNB alelnöke ezzel szemben úgy vélte, 2006-ban a vállalati beruházások az idei 8 százalékos növekedés helyett csupán 5,6 százalékkal növekednek, ezzel párhuzamosan az állami beruházások növekedésének rátája az idei 20 százalék helyett 10 százalékra esik vissza. A piaci szolgáltatások növekedése pedig a 2005. évi 4,5 százalék helyett 2006-ban 3,5 százalék lesz, miközben az építőipar bővülése is lassul. Ehhez az MNB alelnöke szerint még hozzáadódik, hogy a feldolgozóipar növekedése 2006-ban 5 százalékos marad, azaz nagyjából a mostani, MNB által várt feldolgozóipari 5 százalékos növekedésen stagnál.
A munkaadók diktálnak majd jövőre az MNB prognózisa szerint, emiatt az idei hozzávetőleg 7,2 százalékos munkanélküliségi ráta a jegybank elképzelései szerint 2006-ban 7,5 százalékra növekszik majd. A bruttó bérnövekedést az MNB idén és jövőre 7,5 százalékra várja a versenyszférában. Az MNB alelnöke szerint 2006-ban a termelékenység 4 százalékkal javul, ez megfelel annak, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a bérnövekedésre az ajánlás most maximum 4 százalék.
A jegybank szerint a lakosság megtakarítása kissé nőni fog, idén a lakossági megtakarítások 3 százalékkal emelkednek, 2006-ban valószínűleg 3,2 százalékos lesz a növekedés. A költségvetés azonban továbbra is pazarló lesz az MNB prognózisa alapján, mivel az MNB által számított aggregált költségvetés - amibe a jegybanki szakértők beleértenek olyan tételeket, mint például a MÁV adósságainak várható konszolidációja - az idei GDP-arányos 9,5 százalékos deficit helyett 2006-ban 10,5 százalékos hiányt mutat.
Molnár Albert ezzel szemben úgy vélte, elkerülhetetlen az, hogy már a közeljövőben először kisebb kiigazítást hajtsanak végre a központi büdzsében, majd később költségvetési szigorral el lehet érni, hogy az ország 2008-ra teljesítse a maastrichti előfeltételeket, azaz belépjünk az euróövezet előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerbe és az ország bevezesse 2010-ben az eurót.
Kérdésre válaszolva Molnár Albert úgy vélte, a magyarországi kiélezett politikai helyzet miatt nem lehetett bevezetni az adórendszerbe az egykulcsos szisztémát, vagyis azt, hogy például szlovák mintára Magyarországon is egységes alacsony kulccsal adóztassanak az áfa, az szja és a társasági adó szisztémájában.
Adamecz Péter újságíróknak elmondta, a külföldi befektetők érzékelik azt, hogy Magyarországon az államháztartás helyzete milyen, pánik azonban nem alakult ki, egyelőre a befektetők ugyan mindent tudnak, kivárnak, a hosszabb lejáratú állampapírok esetében már megnőttek a hozamok. Ez a befektetői hangulat azonban igen gyorsan megváltozhat, esetleg a kockázati felár is megemelkedhet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
