Devizában adósodik el a többség
A háztartások nettó pénzügyi vagyona 1425 milliárddal forinttal - a GDP mintegy 6,5 százalékának megfelelő összeggel - gyarapodott az elmúlt évben és elérte a 13 375 milliárd forintot - ez derül ki az MBN legfrissebb előzetes adataiból.
A Magyar Nemzeti Bank háztartások pénzügyi számláiról közölt statisztikája szerint lakosság pénzügyi gazdagodása jelentősen felgyorsult az előző évhez képest. A lakossági eladósodás növekedése gyakorlatilag megtorpant: 2004-hez képest a háztartások adóssága tavaly 1036 milliárd forinttal növekedett az előző évi 1002 milliárddal szemben. A nettó pénzügyi vagyon gyarapodása tehát gyakorlatilag a megtakarítások és befektetések 2461 milliárd forintnyira gyorsult növekedéséből eredt, amely 461 milliárddal haladta meg a 2004 évit.
A változások eredőjeként tavaly december végére a lakosság pénzügyi követelései meghaladták a 19 milliárd forintot, a kötelezettségek állománya pedig 5635 milliárdra rúgott. A megtakarítási formákon belül a tavalyelőtti stagnálást követően a folyószámla betétek 480 milliárd forinttal duzzadtak és év végi állományuk elérte az 1574 milliárd forintot. A részvényben és egyéb tulajdoni részesedésben fekvő lakossági vagyon 1100 milliárddal nőtt tavaly és december végére meghaladta a 6500 milliárd forintot.
A lakossági tartozások tavalyi 1036 milliárdnyi növekedéséből 138 milliárdot a kamatkötelezettségek, 39 milliárdot az árfolyamveszteségből és más átértékelődésből eredő kötelezettségek adtak, míg a friss hitelfelvétel 860 milliárdot tett ki. Tavaly tovább nőtt a devizában történt lakossági eladósodás aránya, amely már 87 százalékot ért el, az előző évben is magas 62 százalékhoz képest.
Hosszú évek után ismét a fogyasztási hitelek növekedése megelőzte a lakáshitelekét. Az előbbiek a 2004-es 249 milliárddal szemben tavaly 420 milliárdnál is nagyobb összeggel bővültek, állományuk 1512 milliárd forintot tett ki az év végére. A lakáshitelekből eredő lakossági tartozások az előző évi 407 milliárdos növekedéssel szemben 2005-ben csak 375 milliárddal bővültek. Ebből viszont 328 milliárdot devizában vettek fel az építtetők, míg 2004-ben kisseb részt, 128 milliárdot.
A fogyasztási és személyi kölcsönökön belül szintén megfordult az arány a devizakölcsönök javára: a 2004-es 151 milliárdról majdnem 400 milliárdra nőtt, míg a forintadósság növekedése 279 milliárdról 48 milliárdra csappant. Mindent egybe vetve, a lakáshitelek állománya az év végére meghaladta a 2300 milliárd forintot. Az összes lakossági hiteltartozáson belüli részesedésük egy százalékponttal csökkent ugyan, de még így is 40 százalék fölött volt 2005 végén.A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.