"Túl gyakran tárgyaljuk ezeket a törvényeket" - fakadt ki Herényi Károly, az MDF képviselője a parlamentben november 9-én annak kapcsán, hogy a kormány ismét úgynevezett pénzügyi salátatörvény-javaslatot nyújtott be. A legújabb verzióban három pénzügyi tárgyú jogszabály, a tőkepiacról (tpt), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a lakástakarék-pénztárakról (lásd Lakáskasszafúrás című írásunkat) szóló törvény kisebb-nagyobb módosítását irányozza elő 2006. január 1-jétől, elsősorban azért, hogy azok összhangban legyenek az EU-s irányelvekkel. Csakhogy ugyanezzel a hivatkozási alappal az elmúlt tizennégy hónapban már kétszer is - tavaly szeptemberben, illetve idén júliusban - megváltozott az értékpapír-piaci kódex, ami Herényi szerint a "befektetőket, a pénzügyi világ szereplőit bizonytalansággal tölti el".

Ezúttal azért kéri a kormány a tpt átpofozását, mert egyrészt módosulnak az uniós tőkepiaci előírások, így változtatni kell a jogharmonizációs kötelezettség miatt, másrészt a hazai piac gyors fejlődése is igényli a szabályozás hozzáigazítását az élethez - replikázott Molnár Albert, a salátatörvényt benyújtó Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Érvelését egyébként egy bevett politikai mézesmadzaggal próbálta vonzóvá tenni, miszerint fontos cél az is, hogy zárják be a visszaélésekre lehetőséget adó kiskapukat.

Egy tavaly tavaszi EU-döntés értelmében két uniós irányelvet kell "magyarosítani", legkésőbb 2006. május 20-áig: a nyilvános vételi ajánlatokra, illetve a befektetési ajánlásokra vonatkozót. A kormány több ponton is módosíttatná a - BorsodChem Rt.-nél 2000 őszén lezajlott orosz hatalomátvétel (HVG, 2000. szeptember 23.) óta politikai ügynek számító - vállalatfelvásárlás szabályait. Átütő következményekkel járó újdonságként bevezetné az úgynevezett áttörés intézményét. Ennek lényege, hogy ha egy nyilvános részvénytársaságban egy befektető vagy befektetői csoport vétel révén 75 százalékot meghaladó befolyásra tesz szert, akkor a felvásárolt cég átvételében nem akadályozhatnák a különböző alapszabályi megkötések. Azaz például az ajánlatot követő első közgyűlésen megváltoztathatná a cég alapszabályát, leválthatná a társaság vezetését, és nem kellene figyelembe vennie a többszörös szavazati jogot biztosító részvények többletszavazati jogait, továbbá az egy tulajdonos által leadható szavazatok korlátozására vonatkozó passzusokat.

Ezzel a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb forgalmú és piaci értékű két társasága - a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és az OTP Bank Rt. - elveszítené azt a mostani lehetőséget, hogy 2009. december 31-éig korlátozhatja a befektetők térnyerését. Jelenleg a Molban 10 százaléknál több szavazati joga egyetlen tulajdonosnak sem lehet, míg az OTP Banknál 25 százalék a küszöb, emellett a külföldi tulajdonosok együttes voksai sem érhetik el az összes szavazat felét. Ám a kedvezmények megtartásáért Szabó Lajos, az MSZP képviselője módosító indítványt nyújtott be, azt javasolva, egy tőzsdei társaság közgyűlése dönthesse el, beemeli-e alapszabályába az áttörési előírásokat, vagy továbbra is (de legkésőbb 2009 végéig) megpróbálja megóvni magát a felvásárlások ellen.

Váratlan lépésével Szabó okafogyottá teheti az ellenzékiek kifogásait. Dancsó József, a Fidesz-MPSZ képviselője ugyanis a törvénytervezet általános vitájában azzal támadta a felvásárlási szabályok módosítását, hogy - mint mondta - "az igazgatóságnak, az ügyvezetésnek sokkal kisebb lehetősége és befolyása lenne arra, hogy ellenlépéseket tegyen a felvásárlással szemben, sokkal inkább bürokratizálódik, megnehezedik a dolga, hiszen közgyűlési hozzájáruláshoz kell kötni minden egyes lépését". Emellett a képviselő szerint a módosítás növeli a monopolizáció és a nagyvállalatok piachoz jutásának lehetőségét a kisvállalkozások terhére.

További tervezett változás, hogy a kisbefektetők a jelenlegi legfeljebb 45 nappal szemben 65 napig is tanakodhatnának azon, elfogadják-e a felvásárlási ajánlatot. A fő tulajdonos pedig már - nyilvános vételi ajánlatával - 90 százalékra hizlalt befolyása esetén is kezdeményezhetné a kisbefektetők úgynevezett kiszorítását, azaz részvényeik felvásárlását (jelenleg erre csak a 90 százalék felett van lehetősége). Ezentúl a vételárat - amely továbbra sem lehet alacsonyabb, mint az ajánlati ár meghatározásakor kiszámított ár vagy a saját tőke közül a magasabb érték - és a kiszorítást jóvá kellene hagyatni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF).

Féléves mulasztását pótolja a kormány a mostani módosítás elfogadása esetén azzal, hogy a tpt-be foglaltatná, milyen szempontok alapján kellene egy részvényelemzőnek vételi és eladási ajánlatokat készítenie, az újságíróknak pedig cégelemzést publikálniuk. Ezek főbb szempontjait (mint például az elemzések időtávja, frissítésének gyakorisága, erről a részvénykibocsátó tájékoztatása) a kormánynak rendeletben kellett volna konkretizálnia a tpt júliusi módosítása értelmében, ám e kötelezettségét a mai napig nem teljesítette.

Ennél is akutabb probléma oldódna meg akkor, ha a tpt 2006-tól megengedné a magyarországi biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak, hogy befektethessenek kockázatitőke-alapokba. Minimum 250 millió forinttal jöhetne létre kockázatitőke-alap, zárt körben, amelyet a PSZÁF felügyel, de a legtöbb kérdésben maguk a befektetők döntenek és ellenőriznek. Ilyen képződmény tipikusan azzal a céllal indul útnak, hogy újonnan alapított, illetve már bizonyított vállalkozásokban legalább 25 százaléknyi részesedést szerezzen, s azt három-öt éven belül drágábban, minimum évi 20-25 százalékos hozammal értékesítse. Az induláskor az alap jegyei össznévértékének minimum 10 százalékát, de legalább 250 millió forintot kellene befizetni, a maradékot legfeljebb hat év alatt, befektetési lehetőségeik függvényében. "A legtöbb uniós tagországban már most is megengedett a nyugdíjalapok és biztosítók számára, hogy ilyen alapokba invesztáljanak, vagyis a jogszabály-módosítás nem magyar ötlet, hanem egy régi adósság rendezése" - mondta a HVG-nek Miskolczi Andrea, a Berecz & Andrékó Linklaters Ügyvédi Iroda jogásza.

A nagy intézményi befektetők étvágyát gerjesztheti, hogy a törvény megengedné, ne csak készpénzzel, hanem akár részvényekkel is lejegyezhessenek úgynevezett indexkövető befektetési alapokat, s a jegyek visszaváltásakor szintén tőzsdei papírt kaphassanak. "Ezzel megspórolhatók lennének a többi befektetési alapnál felmerülő tranzakciós költségek" - példálózott a természetbeni fizetések előnyeiről a HVG érdeklődésére Temmel András, a Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára. Az pedig az ingatlanalapoknak kedvezhet, hogy 2006-tól nemcsak ingatlanban, illetve egy évnél rövidebb lejáratú állampapírban tarthatnák parlagon heverő pénzeiket, hanem tőkéjük maximum 20 százalékáért más ingatlanalapok jegyeiből is vásárolhatnának. Számukra ugyanis az utóbbi másfél évben gondot okozott, hogy miközben dőlt hozzájuk a pénz, az ingatlanbefektetések három-hat hónapos átfutási ideje miatt csak lassan tudták invesztálni.

CSABAI KÁROLY