© Marton Szilvia

Felforrósodott a levegő a Széchenyi-kártya körül azután, hogy Kóka János gazdasági miniszter három hete bejelentette, 25 millió forintra emelik a kártya jelenlegi 10 milliós hitelkeretét. Nyomban ezután azonban kiszivárgott az is, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2006-tól megszüntetné, de legalábbis csökkentené a Széchenyi-kártyán keresztül elérhető hitel kamattámogatását, megspórolva ezzel a büdzsének 2 milliárd forintot. Szeretné viszont rábírni a konstrukciót működtető bankokat, hogy kamatrésükből áldozzanak fel annyit, hogy az ügyfeleknek mégse dráguljon a kölcsön. Az egyeztetések azóta is folynak az OTP Bank Rt.-vel, az Erste Bank Rt.-vel, a Volksbank Rt.-vel és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel, valamint a takarékszövetkezetekkel, a végleges konstrukció azonban még nem körvonalazódott.

Szó van róla, hogy a jelenlegi 10 milliós hitelkeretig 2006 végéig nem változnának a feltételek, tehát megmaradna a 2 százalékpontos kamattámogatás, így továbbra is 10 százalék körüli éves kamattal lehet számolni. Nem járna azonban a támogatás a 10 millió forinton felüli hitelrészre. Ugyanakkor a Hitelgarancia Rt. a jelenlegi 73 százalékkal szemben a kölcsön 80 százalékáig vállalna készfizető kezességet, s ezért cserébe a kártyát forgalmazó bankok csökkenthetnék kamatrésüket. Ez nincs ínyükre a forgalmazói körön kívül rekedt pénzintézeteknek, közülük többen erőteljesen lobbiznak azért, hogy bekapcsolódhassanak az immár 43 ezer kártyához kapcsolódó, 150 milliárd forint körüli, gyors ütemben növekvő hitelkeret kezelésébe.

A kályha közelében sem mindig jó lenni, mert könnyen megégetheti magát az ember. Szaporodnak ugyanis a Széchenyi-kártyás csalások, és a növekvő garanciabeváltásoknak sem jó a visszhangjuk. Van, aki szerint a Széchenyi-kártyás program lassan egy nemzeti pilótajátékhoz kezd hasonlítani. A kölcsönt ugyanis olyan vállalkozók is felmarkolják, akik nem a napi kiadásokra, hanem a veszteségük fedezésére használják a kártyát. Tény, hogy a kártyás kölcsön csábít a meggondolatlan eladósodásra, mivel a mögötte álló hitelkeret aránylag egyszerűen meghosszabbítható, s folyamatosan halasztható a visszafizetés, mint bármely más hitelkártya vagy folyószámlakölcsön esetében. A hitel meghosszabbításának legfontosabb feltétele, hogy negyedévente a megítélt hitelkeretet maximum 20 százalékig fel kell tölteni, de a törlesztést követő napon már ez az összeg is újra felvehető.

A vállalkozók érdekeit képviselő szervezeteknél mindenesetre úgy vélik, a Széchenyi-kártya nélkül soha nem oldódott volna fel a kisvállalkozók és a bankok közötti kölcsönös bizalmatlanság. Mindebben nagy szerepe van a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalásának. A HVG-hez eljuttatott adataik szerint míg 2004-ben az összes új garanciavállalási szerződésen belül - a darabszámot tekintve - 83 százalékos volt a kártyához kapcsolódó garancia aránya, 2005 harmadik negyedévére ez 87 százalékra kúszott fel. A garanciavállalások összegét alapul véve a kártyaprogram kisebb részt képvisel, miután a hitelplafon 2004 nyaráig 5 millió forint volt, s csak azután emelkedett 10 millióra. Ezzel magyarázható, hogy a szeptember végéig megkötött 120 milliárd forint értékű garanciavállalási összegnek csak a felét tette ki a Széchenyi-kártyás kezesség, bár a háromnegyedév alatt elért 60 milliárdos összeg így is azt valószínűsíti, hogy a legkiterjedtebb kisvállalkozói hitelprogramról van szó.

Nem csoda, ha a Ka-Vosz Rt., amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségének közös cégeként annak idején a Széchenyi-kártya kidolgozására alakult, továbbra is nagy fantáziát lát a plasztikban. A bankokkal egyébként megállapodott abban, hogy november 1-jétől szigorítják a hitel igénylését - elsősorban az igazolások szaporításával -, annak érdekében, hogy megállítsák az utóbbi egy-két évben mind gyakoribb visszaéléseket. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) több százra becsülték azon vállakozások számát, amelyek érintettek lehetnek a Széchenyi-kártyás csalásokban. Az egyik legkiterjedtebb csalássorozatot március óta igyekeznek felgöngyölíteni. "A kölcsönt hamis igazolásokkal és cégokmányokkal igényelték, hajléktalanok személyi iratait felhasználva" - magyarázta az elkövetés módját Gerák Sándor alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi osztályának megbízott vezetője. Nem tartja kizártnak, hogy a gyanúsítottak száma a jelenlegi nyolcról tovább nőhet, s a felderített 11 fantomcég mellé is újabbak sorakozhatnak fel. A HVG információja szerint a csalássorozat egyik elszenvedője az Erste Bank volt, de a Hitelgarancia készfizető kezessége elvben bűntett esetén is érvényes.

Már több mint 10 hónapja folyik a Ka-Vosz és a GKM között az egyeztetés a Széchenyi-kártyát kiegészítő termékekről. "A hitelkeret emelése mellett javasoltuk, hogy a 10 millión felüli rész gépek, berendezések vásárlására is használható legyen. Emellett szó van egy olyan beruházási kölcsönről is, amely beilleszthető a Sikeres Magyarországért hitelprogramba, és 50 millió forintig nyújtható euróalapon, állami árfolyam-garanciával, továbbá egy olyan, ugyancsak kártyás finanszírozásról, amely segít az egyre jobban kitolódó fizetési határidők áthidalásában" - sorolta a HVG-nek a hamarosan körvonalazódó kisvállalkozói csomag tartalmát Krisán László, a Ka-Vosz vezérigazgatója.

Üzleti megfontolásból egyre-másra jelennek meg a Széchenyi-kártyás bizniszből nem részesedő bankoknál is a kis- és középvállalkozói ügyfélkör igényeire szabott hitelek, kedvezőnek mondható kamatozással, tárgyi fedezet nélkül (lásd táblázatunkat). Talán csak a bankok által nehezen átvilágítható, egyszerűsített vállalkozói adózást választó cégek számítanak a hitelezésnél továbbra is mostohagyereknek. Az új gyorskölcsönöket azonban sokszor csak meghatározott profilú vállalkozásoknak - például autókereskedőknek, ingatlanosoknak vagy feldolgozóipari cégeknek - kínálják, mint a Raiffeisen teszi ezt Instant hitelénél. Előfordul, hogy a hitelt a számlát vezető ügyfélkör bővítésére használják, mint például a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., amely csak a cég utolsó hathavi bankszámlaforgalmát kéri fedezetként, viszont a hitelképesnek tartott vállalkozással a kölcsönszerződés után pénzforgalmi számlát nyittat a banknál.

Hasonló elven működik a HVB Hitelautomata is, az ügyfélnek nem kell ugyan megszüntetni a másik banknál lévő számláját, de a kölcsönhöz bankkártya és ingyen használható elektronikus csatorna dukál, ami nagy csábítás a pénzforgalom átterelésére is. A Commerzbank más taktikát követ, azt jelzi, milyen célra nem ad hitelt, idetartozik például a mezőgazdasági termelés, a vendéglátó-ipari és az utazásszervezési szolgáltatás. Nem mazsolázgat viszont a mikro- és kisvállalkozások között a Budapest Bank Rt., ahol hitelhez juthatnak még az agrárvállalkozók is. A bank egyszerűsített követelésvásárlással segíti a beszállítókat, ingyen telepít kereskedő ügyfeleihez kártyaleolvasó terminált, és szeptember végén piacra dobta a Széchenyi-kártyával feltételeiben és árazásban is versenyképes Budapest Üzleti Kártyát.

PAPP EMÍLIA