© sxc.hu

Múlt szerdán a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. részvényeinek közel 1,4 százalékos árfolyamesését okozta a Budapesti Értéktőzsdén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előző napi közleménye. Eszerint a GVH aggályosnak találta, hogy a Mol tavaly novemberben megállapodott a német E.On Ruhrgas International AG-vel, a tavalyi 49 milliárd eurós forgalma alapján Európa legnagyobb villamosenergia- és gáztársaságával, hogy gázüzletága egy részét neki értékesítené (HVG, 2004. november 13.). A versenyhivatal feltételek kikötését javasolta a Mol-E.On tranzakció jóváhagyására jogosult EU-versenybizottságnak, amely a Bloomberg amerikai hírügynökség értesülései szerint e hét csütörtökön, lapunk megjelenése napján határoz. Háromféle döntés születhet: az uniós testület áldását adja a tranzakcióra; vagy feltételeket szab, például a Mol kevesebb részt adhat el gázüzletágából, mint amennyiről a németekkel már megállapodott; végső esetben pedig az egész tranzakciót lefújhatja.

A hazai hatósági állásfoglalásokra adott múlt heti negatív befektetői reakció azért volt különösen látványos, mert a Mol-papírok leértékelődésével egyidejűleg a hetek óta szárnyaló BUX-részvényindex értéke 0,77 százalékponttal tovább nőtt. Ez a lendület egyébként a későbbiekben sem tört meg, a börzebarométer a hétfői napot 19 311 pontos új csúcson zárta, s a rekordhoz már az olajpapírok is hozzájárultak, mivel a hét közepi kisiklás után hétfő délutánig 3,8 százalékpontos drágulás után 17 680 forinton állapodtak meg.

A GVH-állásfoglalást megelőző napon egyébként a Magyar Energiahivatal is kukacoskodott, végül - ha feltételekkel is, de - rábólintott az ügyletre. Eközben a Fidesz felmelegítette régi aggályait, Balla György országgyűlési képviselő szerint a kormány által engedélyezett felvásárlás a jövő évi választásokat követően 35-50 százalékos gázáremelést okozhat, mondván, a vezetékhálózat várható felújítása, bővítése több százmilliárd forintba kerül majd, míg szerinte az is drágító tényező, hogy az E.On gyors megtérülésre törekszik. Három héttel ezelőtt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter viszont azt közölte: a támogatott lakossági földgázárak nem változnak, nem drágul a lakossági célú távhőszolgáltatók részére értékesített földgáz sem, csak a nem lakossági nagyfogyasztóknak kell 7 százalékkal többet fizetniük augusztus 1-jétől az energiahordozóért.

A tavaly novemberi megállapodás alapján a Mol a gázimportőr Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt.-ben meglévő 50 százaléknyi részesedését értékesítené az E.Onnak, emellett a németek az 5,8 milliárd forint jegyzett tőkéjű, gázkereskedő Mol Földgázellátó Rt.-ben és a 6,6 milliárdos alaptőkéjű Mol Földgáztároló Rt.-ben egyaránt egy részvény híján 75 százaléknyi részesedést is vásárolnának. Ezen túl a Mol jogosulttá válna arra, hogy a vételár E.On általi rendezésétől számított öt éven belül eladja a németeknek a két cégben megmaradt részesedését, két éven belül pedig a legértékesebb gázüzletági cég, a Mol Földgázszállító Rt. legfeljebb 75 százalék mínusz egy részvényét is. Utóbbi döntésében leginkább az befolyásolhatja, mikorra készül el az a Nabucco-gázvezeték (lásd Főcsővezetők című írásunkat a 29. oldalon), amelyen türkmén gáz áramolhat Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át Ausztriába, ez ugyanis tisztes tranzitdíjjal gazdagíthatja a vezetéktulajdonosokat, így Magyarországon a teljes, mintegy 5 ezer kilométernyi nagynyomású gázvezeték-hálózatot birtokló Mol-leánycéget.

A GVH attól tart, hogy a tavalyi ügylet egyrészt megakadályozhatja a magyarországi gázpiaci verseny kialakulását, másrészt zavart okozhat a hazai villamosenergia-piacon is. Azt, hogy a Mol öt éven belül az E.Onnak értékesítheti termelési, kutatási részlegét is, öt meglévő földgáztárolóját, valamint további tíz, tárolásra szintén alkalmas objektumát, a GVH azért tartja aggályosnak, mert a Mol rendelkezik a magyarországi földgázkészletek mintegy 97 százalékával. Utóbbiak E.Onnak történő eladásával más piaci szereplők lehetőségei teljesen beszűkülnének e területen - magyarázta a HVG-nek Nagyházi István, a versenyhivatal vizsgálója. A tárolók németeknek való odaígérése pedig azért nehezítheti meg más cégek megjelenését a magyarországi földgázpiacon, mert egy új tároló létesítése több milliárd forintba kerül. Az E.On egyeduralkodó helyzetbe kerülése a hazai földgázpiacon azért is hátrányos versenyjogi szempontból, mert a németek a hat hazai áramszolgáltató vállalat felét - Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt., Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt., Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. - tulajdonolják, így árukapcsolásra vehetik rá ügyfeleiket.

Márpedig a tavaly januárban életbe lépett gázpiaci liberalizációnak éppen az a lényege, hogy azóta a hazai cégek, 2007. július 1-jétől pedig már a magánszemélyek is szabadon választhassák meg, mely gázkereskedőtől vásárolják meg a földgázt. Az első liberalizációs szakasz a tavaly 14,3 milliárd köbméter forgalmú gázpiac 70 százalékát érinti. Igaz, eddig a 300 ezer ipari fogyasztóból alig 26-an váltottak, az ő vásárlásaik a hazai gázfogyasztás 7 százalékát teszi ki. Így a piacon értékesített gáz kevesebb mint fele származik a Moltól, a többit az 552 millió forint jegyzett tőkéjű EMFESZ Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. értékesíti a Péti Nitrogénművek Rt.-nek, valamint kórházaknak, városi erőműveknek és ipari felhasználóknak (HVG, 2005. június 25.).

Az EU-versenybizottsági döntés tétje nem csupán az E.On számára nagy, hanem a Molnak is, amely a gázeszközei részleges értékesítéséért kapott mintegy 200 milliárd forintot fejlesztésekre, zöldmezős beruházásokra, olajmezők feltárására, valamint további külföldi terjeszkedésére költhetné, a májusban egy nemzetközi bankkonzorciumtól felvett 700 millió eurónyi hitellel együtt. Múlt hétfőn jelentette be például, hogy hamarosan geotermikus erőmű építésébe kezdene Zala megyében - ez lenne az első ilyen, környezetbarát rendszer Kelet-Közép-Európában. Külföldön a Mol több vasat tart a tűzben: érdeklődik a Naftna Industria Srbije olajtársaság iránt, amelynek privatizációjáról a hírek szerint ezen a héten dönt a szerb kormány; megvásárolná a legnagyobb törökországi olajfinomító, a Tupras 51 százalékos, a Concorde Értékpapír Rt. által 1,8 milliárd dollár értékűre taksált részvénycsomagját; s fontolgatja az 1 milliárd dollár értékűre tehető Pakistan Petroleum gázkitermelő cég megvételét is. Emellett nem adta fel, hogy növelje a horvátországi Industrija Nafte d.d.-ben (Ina) meglévő 25 százaléknyi részesedését, noha Ivo Sanader horvát miniszterelnök május végén a Vjesnik című zágrábi lapban azt mondta, inkább a tőzsdén adnák el az Ina 15 százalékos pakettjét. Végül bízik abban, hogy a bosnyák kormány nem váltja be fenyegetését és egy, az Ina által el nem ismert vám- és adótartozás miatt nem érvényteleníti annak a tendernek a végeredményét, amely alapján májusban a Mol-Ina párosnak ítélte oda az Energopetrol benzinkút-üzemeltető társaság 67 százalékát. Hazai pályán a Mol elsősorban a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK) felvásárlásra törekszik: 55 százalékos tulajdonosként szívesen tenne ajánlatot a másik nagybefektető, az osztrák Vienna Capital Partners mintegy 200 millió euró értékű TVK-pakettjére.

CSABAI KÁROLY