Júliustól ismét változhat a tőkepiacról szóló, 2001-ben elfogadott törvény (tpt), alig háromnegyed évvel a legutóbbi módosítás után. A múlt szerdán ugyanis az Országgyűlés illetékes bizottságai - a gazdasági, valamint a költségvetési és pénzügyi - egyaránt általános vitára alkalmasnak találták a kormány legújabb javaslatait, amelyeket így e hét kedden már a plenáris ülés is elkezdhetett tárgyalni.

A mostani változtatást is alapvetően az EU-szabályok átvétele ihlette - tájékoztatta a HVG-t az előterjesztést kidolgozó Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője, Klemencsics Márta -, hasonlóan a tavaly októberi módosításhoz, amikor egy 2002 végén elfogadott EU-irányelv alapján törvénybe iktatódott a pénzügyi konglomerátum kategóriája, amelybe eddig egyedüliként az OTP Bank-csoportot sorolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A jogharmonizáció ugyanakkor alkalmat nyújt arra is, hogy a tőkepiaci szereplők által összegyűjtött, a PM számára szakmailag indokolt és elfogadható indítványok is terítékre kerüljenek, sőt immár bevett szokás szerint egyúttal további öt törvény is módosulna, például az elektronikus hírközlésről szóló.

Ezúttal két olyan EU-direktíva átvételéről kell dönteniük a honatyáknak, amelyek húsbavágóak lehetnek a kisbefektetők számára is. Az egyik, a bennfentes értékpapír-kereskedelemről, illetve a piacbefolyásolásról szóló irányelv a pénzügyi visszaélések elleni jogi eszközöket szélesítené, míg a másik a nyilvános értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó előírásokon szigorítana. Igaz, előbbinek már tavaly októberben hatályba kellett volna lépnie minden EU-tagállamban (az utóbbit viszont ez év július 1-jéig kell beiktatni), így nem kizárt, hogy magyar befektetőket a bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályok hiánya miatt kár érhet, amin az sem segít, hogy további kilenc uniós tagállam szintén késésben van a jogalkotással.

Új fogalom lenne a tpt-ben a piacbefolyásolás, amely a jelenlegi "tisztességtelen árfolyam-befolyásolást" váltaná fel, azaz azt a fajta cselekményt, amelynek során úgy változhat az árfolyam, hogy az a nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható és a piacitól lényegesen eltérő árfolyamú ügyletek megkötését eredményezheti. A mostani módosítás szélesebb körű tiltást vezetne be, a tőkepiaci manipuláció minden formáját üldözné, és szigorú szabályokat állapítana meg minden olyan tőkepiaci vagy ahhoz közeli szereplőre, akik bármi módon befolyásolhatják a befektetési döntéseket. Mindenekelőtt a részvényelemzők által közzétett vételi és eladási ajánlatokat, valamint az újságírók által publikált cégelemzéseket vizsgálhatná szigorúbban a felügyelet, nem alkalmasak-e azok a tőzsdei árfolyamok manipulálására. Hogy milyen szempontok alapján kell egy ajánlást, elemzést elkészíteni, illetve publikálni, azt majd egy kormányrendelet konkretizálja.

A bennfentes kereskedelem fogalmát is jelentősen átalakítaná a törvénymódosítás. Eszerint minden olyan információ bennfentesnek minősülne, amely valamely befektetési eszköz árát befolyásolhatja, és még nem hozták nyilvánosságra. Ilyenek például az ügyfélmegbízásokkal kapcsolatos adatok, amelyek birtoklása nem tilos ugyan, ám felhasználásukkal nem lehet piaci előnyt szerezni, továbbá nem szabad azokat harmadik személynek továbbadni. A bennfentes információkkal való visszaélés lehetőségének minimalizálása érdekében az EU-direktíva előírja, hogy a tőzsdére bevezetett értékpapírokat kibocsátó társaságoknak a lehető leghamarabb tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot (de hogy minimum mennyi időn belül, az nincs meghatározva) a részvényárfolyam befolyásolására képes információkról, például a tervezett beruházásokról, fejlesztésekről és tőkeemelésekről éppúgy, mint a létszámleépítésekről és egyéb megszorító intézkedésekről. Ugyanakkor a kibocsátók lehetőséget kapnának arra, hogy jogos érdekből - például folyamatban lévő üzleti tárgyalás miatt - késleltessék a bennfentes információ közzétételét, de csak akkor, ha ennek okát a felügyeletnek bejelentik.

Szigorítás, hogy a törvény tételesen előírná, piacbefolyásoló bejelentések előtt három nappal a vállalatok vezető tisztségviselői már nem köthetnek cégük papírjaival börzei ügyleteket - most ugyanis ilyen tiltás nem létezik. Könnyítés lenne viszont a vállalatvezetőknek, hogy az üzleti év zárását követően a jövőben rövidebb ideig kellene tartózkodniuk cégük részvényeinek adásvételétől: az éves beszámoló közzétételéig tartó, általában három-négy hónapos tilalmi időszakkal szemben már csak a gyorsjelentések egy-másfél hónappal későbbi publikálásáig kellene várniuk. A kibocsátóknak, illetve a nevükben eljáró személyeknek listát kellene vezetniük azokról, akik bennfentes információkhoz férnek hozzá, s azt a PSZÁF kérésére be kellene mutatniuk. A felügyelet a jövőben a tpt hatálya alá nem tartozó személyekkel és intézményekkel - például újságírókkal és részvényelemzőkkel - szemben is felléphetne. A bennfentesség és a piacbefolyásolás utáni bírság legalább 100 ezer forint, de akár 100 millió forint is lehetne, illetve a kimutatható vagyoni előny legfeljebb 400 százaléka, amit szakértők már megfelelően elrettentőnek tartanak, figyelembe véve, hogy jelenleg a PSZÁF 100 ezertől 10 millió forintig, illetve 150 százalékig bírságolhat.

Felgyorsíthatja az unión belüli tőkemozgást, és olcsóbbá teheti a befektetők által viselt költségeket a nyilvános értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó szabályozás megváltozása. A leglényegesebb újdonság, hogy valamennyi uniós tagállamban azonos tartalmú kibocsátási tájékoztatóval, úgynevezett egységes tőkepiaci útlevéllel lehet majd értékpapírokat értékesíteni. Nem kellene például külön prospektus ahhoz, hogy egy cég az egyik uniós országban már elfogadott kibocsátási tájékoztató alapján forgó részvényeket vagy kötvényeket egy másik EU-tagállamban is értékesítsen - elég lenne ehhez egy darab, egységes elvek alapján összeállított, három részből álló dokumentum. E paksamétát abban az országban kellene jóváhagyatni, ahol az értékpapírt kibocsátó cég székhelye van, s a PSZÁF-nak a kibocsátástól számított egy éven át hozzáférhetővé kell tennie internetes honlapján. Szakértők szerint ezen "útlevéllel" a magyar társaságok gyorsan tudnának tőkét bevonni külföldről, ráadásul időt és pénzt takaríthatnának meg, s nem kellene az EU-ban országonként eltérő szabályozáshoz alkalmazkodniuk. Díjcsökkentést hozhat az a változás is, hogy a jövőben az értékpapírt kibocsátó és forgalmazó nem egyetemlegesen, hanem részenként megosztva felelne a tájékoztatóban foglaltakért, a forgalmazók ugyanis eddig csak borsos árért osztoztak a felelősségen.

Tehetős magánszemélyeknek és kisvállalkozóknak kedvezne a törvényjavaslat ama kitétele, hogy részt vehetnének zártkörű értékpapír-kibocsátásban, feltéve, hogy előzetesen úgynevezett minősített befektetőként bejelentkeztek a PSZÁF-nál, s a kibocsátó igényt tart jegyzésükre. Költségcsökkentési szándékkal került a javaslatokba - piaci indíttatásból -, hogy egy befektetési alapon belül különböző sorozatok is létrejöhessenek, így ugyanis egy nagy intézményi befektető (bank, biztosító, nyugdíjalap) bármikor beszállhatna egy "futó" alapba, nem kellene ehhez új alapot indítania. Emellett lehetővé válik, hogy a befektetési alapok a tőkegarancián túl hozamgaranciát is kínáljanak. Eddig ugyanis vitára adott okot, hogy ha egy megszűnő brókercég a nála lévő ügyfélállományt átruházta egy másikra (ahogy például a múlt héten a Buda-Cash Brókerház Rt. átvette a KDB Bank Rt. mintegy ezerfős klientúráját), akkor melyik üzletszabályzat vonatkozzon az ügyfélre. A kormány javaslata szerint az átvevő üzletszabályzata lenne csak érvényes, ha pedig azzal az átkerülő nem ért egyet, átvihetné a pénzét egy másik brókercéghez. Megszűnik az értékpapír-kölcsönzés eddigi egyéves futamideje, a jövőben korlátlan ideig felvehető ilyen kölcsön.

Újfajta tőzsdei termék debütálhat, ha a parlament elfogadja azt a javaslatot, amely a befektetési eszközök közé sorolja az üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátási jogára vonatkozó vételi és eladási jogokat, azaz az opciókat, valamint a határidős ügyleteket. 1997-ben a japán Kiotóban 84 ország, köztük Magyarország megállapodott: a globális felmelegedés megállítása érdekében mérséklik üvegházhatásúgáz- (elsősorban szén-dioxid-) kibocsátásukat, s 2012-ig egyénileg szabott mértékben kell gázkibocsátásukat szabályozniuk. Magyarországnak például az 1990-es szinthez képest 6 százalékos csökkentést kell produkálnia. Nem kizárt azonban, hogy egyeseknek magasabb kvóta jutott, mint amire szükségük van, míg mások több mérges gázt bocsátanának a levegőbe az engedélyezettnél. Hogy a kvótákkal szabadon lehessen kereskedni, és meglegyen a kellő likviditás, illetve az eladók és a vevők könnyebben egymásra találjanak, az uniós országok tőzsdéi fokozatosan felveszik palettájukra az üvegházhatású gázok kibocsátási jogait. Elsőként - ez év márciusában - a lipcsei energiatőzsdén indult meg a kereskedés. Annak érdekében pedig, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmének központjává váljon, e tevékenységre a parlament a múlt héten 50 százalékos társaságiadóalap-kedvezményt szavazott meg.

CSABAI KÁROLY