Az "apróvadas" sörétes fegyverek eladása 25-30 százalékkal, a drágább "nagyvadas" golyós puskák iránti kereslet pedig átlagosan tíz százalékkal csökkent Európában az utóbbi két évben. Az 1990 és 2000 közötti tízéves felívelő - esztendőnként 20 százalékos növekedést mutató - periódus után öt éve folyamatosan hanyatlik a piac az 1977-ben alapított, 7 millió tagot tömörítő, brüsszeli központú Európai Vadászszövetség (FACE) adatai szerint. Az állatállomány - elsősorban a nyúl-, a fácán- és fogoly-, valamint a vízimadár-állomány - gyérülése mellett a szervezet szerint a forgalom zuhanásának elsődleges oka a nyugat-európai gazdaságok megtorpanása, a munkanélküliség növekedése.

"Az európai fegyver- és lőszergyártók még így is 4 milliárd euró bevételt könyvelhettek el tavaly" - tájékoztatta a piaci helyzetről a HVG-t Xavier Rousselle, a FACE sajtótitkára, aki szerint az általános gazdasági helyzet miatt a lakosság először az ilyen jellegű luxustermékeken spórol. Ráadásul - tette hozzá - a piac is telítődni látszik, miközben az egy évtizede változatlan létszámú, mintegy 10 milliós európai vevőkör folyamatosan bővülő kínálatból válogathat.

"Olyan, mint a kalasnyikov: igénytelen és megbízható" - dicsérte Bajkál márkanevű puskáit és pisztolyait a március végi nürnbergi vadász- és sportfegyver-világkiállításon (IWA) a HVG-nek az oroszországi Izsevszk városában található, Nyugat-Európában főleg Makarov pisztolyairól ismert Izsevszkij Mehanicseszkij Závod (IMZ) tagbaszakadt képviselője. Az izsevszki gyár - tette hozzá - elsősorban a vékonyabb pénztárcájú európai vadászokat kívánja becserkészni. "300-400 eurós sörétes és 500 eurós golyós fegyvereinkkel a legolcsóbbak vagyunk a piacon" - fogalmazott a bemutatkozó sajtótájékoztatón Nyikolaj Petrovics Parfenov, az IMZ vezérigazgatója. Áraik valóban mintegy 40-50 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál, ám eladásaik komoly bővülésére aligha számíthatnak egyhamar.

Az európai piacot ugyanis mintegy 20 százalékos részesedéssel a patinás német cégek vezetik, élükön az alapmodelleikért 3-4 ezer eurót is elkérő Mauser, Krieghoff vagy Heckler & Koch márkákkal. Hasonló árakkal operál az olasz, francia, osztrák, angol és amerikai konkurencia is. A jóval olcsóbb "keletnémet" Merkell, valamint a nemzetközi hírű marokfegyvereiről ismert Uhersky Brod-i Ceská Zbrojovka (CZ) szorosan követik a nagyokat. A kelet-európaiak közül a legismertebb CZ például 6 százaléknyit tudhat magáénak a közel 250 millió eurós forgalmú, 340 ezer hivatalosan regisztrált vadász alkotta német vadászfegyverpiacból. "Európai részesedésünk is eléri a 3 százalékot" - ecsetelte a cég helyzetét a HVG-nek Michal Frenzl, a CZ exportmenedzsere. Előretörésükhöz állami segítség is társul: a szakkiállításon a cseh kereskedelmi és ipari tárca képviselői külön vásárirodában agitáltak az ország fegyveriparának zászlóshajója, valamint a CZ-t követő másik 64 fegyver- és muníciógyár mellett.

A szűkülő vadászati piac miatt a fegyvergyártók most elsősorban a rendőrség, a hadsereg, valamint a civil biztonsági szolgálatok megrendeléseiben bíznak. "A célcsoport konzervatív, nem kedveli a military stílust, az efféle flinták nem vadászfegyverek" - fogalmazott Klaus Gotzen, a németországi vadász-, sportfegyver- és lőszergyártók szövetségének (JSM) főtitkára a száz ország ezer kiállítójának seregszemléjeként aposztrofált nürnbergi szakvásáron közszemlére tett, akciófilmekbe illő fegyverek kapcsán.

Az olasz Fabarm, Perazzi vagy Beretta - illetve a tavaly óta már hivatalosan is az északolasz cégcsoporthoz tartozó Benelli - sem hivalkodnak az egyenruhás körökben kivívott népszerűségükkel. Egyelőre még nincsenek is rászorulva, hiszen a 800 ezres létszámukkal a franciák (1,4 millió) és a spanyolok (980 ezer) mögött a britekkel holtversenyben Európában a harmadik, a költekezést tekintve azonban a második helyen álló olasz vadászok közel 200 millió eurós évi vásárlásukkal elsősorban a belső piac 80 százalékát uraló hazai gyártókat gazdagítják. "Tavaly 12 ezer félautomata sörétes fegyvert adtunk el otthon, külföldön ennek közel a tízszeresét" - büszkélkedett a HVG-nek Nürnbergben Lucio Porreca, az urbinói székhelyű Benelli Armi értékesítési igazgatója.

Egy átlagos európai vadász háromévenként vált fegyvert, az EU-hoz tavaly csatlakozott országokban - valamint a régebbiek közül Görögországban, Írországban és Portugáliában - ennél ritkábban, hat-tíz évenként. A 10 milliós európai vadásztársadalomnak csupán a fele aktív, hozzávetőlegesen 5 millióan vadásznak rendszeresen. "Ők viszont a fegyverekre fordított 4 milliárd eurón túl - mondta a HVG-nek a JSM főtitkára - magára a vadászatra, valamint a felszerelésre és a ruházatra is jócskán költenek, tavaly 9 milliárd eurót szántak e célra."

A legtöbbet a németek, az olaszok és az osztrákok utaznak külföldi vadászatokra. A legnagyobb presztízsük a 10-20 ezer eurós afrikai, új-zélandi vagy alaszkai nagyvadas túráknak van, de a - többnyire szintén német, olasz, illetve osztrák tulajdonú - vadászatszervező cégek már kazahsztáni, üzbegisztáni és mongóliai vadászatokat is kínálnak. Pedig ezek sem olcsóak: az utóbbi - korábban a szovjet nómenklatúra kedvencei közé tartozó - vadászterületeken pár nap cserkelésért fejenként legalább 4 ezer eurót kell fizetni.

VAJNA TAMÁS / NÜRNBERG