Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A közszféra keresetei elmaradnak a versenyszféráétól
A költségvetési intézményekben foglalkoztatott fizikai és szellemi dolgozók együttes átlagkeresete magasabb, mint a versenyszférában e két kategória együttes értéke, de ez a vállalati szektorban lényegesen nagyobb létszámarányt képviselő, alacsony keresetű fizikaiak miatt van így - ismertette Vadász János közszolgálati kormánymegbízott.
A keresetekről szóló táblázatot a bértárgyalások időszakára tekintettel bocsátotta az MTI rendelkezésére a kormánymegbízott szerdán. A versenyszférában 1 millió 285 ezer, a költségvetési intézményeknél 212 ezer munkavállaló tartozik a fizikai kategóriába. Ez a szellemiekkel együtt számított 100 százaléknak 67, illetve 26 százaléka.
A versenyszférában a fizikaiak átlagkeresete augusztusban 102 ezer 411 forint, a költségvetési intézményeknél 92 ezer 658 forint volt. Mindez meglátszik a fizikai és szellemi együttes átlagkereseten, mert a versenyszférában a közös átlagot 144 ezer 177 forintra húzza le a nagyszámú alacsony kereset. A költségvetési intézményeknél viszont az együttes érték 159 ezer 069 forintot ér el, az alacsony keresetű fizikaiak lényegesen kisebb aránya miatt.
A fizikai és szellemi foglalkozásúaknál külön-külön figyelembe vett átlagkeresetek mindkét kategóriában alacsonyabbak a költségvetési intézményeknél - állapítható meg a táblázatból. A versenyszférabeli fizikaiak 102 ezer 411 forintjánál a költségvetési fizikaiak 92 ezer 658 forintja 9,5 százalékkal alacsonyabb.
A vállalati szektorban alkalmazott szellemi foglalkozásúaknál jelzett 226 ezer 402 forinthoz képest a költségvetési szférabeli szellemiek 181 ezer 766 forintja 19,7 százalékkal alacsonyabb. Vadász János rámutatott: sokan ezt nem veszik figyelembe és csak a közös átlagról beszélnek, mintha a közszféra előnyösebb helyzetben lenne.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
