Három miniszter tájékoztatta az újságírókat pénteken arról, hogy milyen hatással lesz Magyarországra az Európai Unióban várhatóan végre meginduló lisszaboni folyamat. A 200 ben elfogadott „óriásprojekt” eredeti célja az volt, hogy a világ legfejlettebb régiójává emelje térségünket. A cél - részben a kedvezőtlen globális folyamatok miatt - nem került közelebb, ezért a terveket idén módosították. Őszre minden tagországnak ki kell dolgoznia sajátnemzeti stratégiáját, akcióprogramját. Ezt Magyarország teljesítette és a dokumentumot október 15-ig eljuttatja Brüsszelbe. A 25 nemzeti akcióprogram november 23-án kerül egy e célra létrehozandó szakbizottság elé és december 21-ére kell megszületnie az első értékelésnek arról, hogy milyen eszközökkel, feltételrendszerrel lesznek végrehajthatók az egységesített feladatok.

Fő a foglalkoztatás bővítése

A magyar versenyképességi program négy fő területre terjed ki: makrogazdaság, közfinanszírozás;  foglalkoztatás-bővítés; az üzleti környezet dinamikus megváltoztatása, jobb szolgáltatások, kiszámíthatóbb, rugalmasabb jogrendszer; K+F, innováció. Baráth Etele európaügyi és Csizmár Gábor munkaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a foglalkoztatás-bővülés terén a legégetőbbek a teendői. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2005-re 67 százalékos foglalkoztatási rátát ér el (a jelenlegi 63 százalék). A lemaradásunk ezen a téren rendkívül nagy, hiszen mi még csak 57 százaléknál tartunk. A feladat a gyors ütemű felzárkózás, évi 0,7 százalékpontos növekedés megvalósítása.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy a GDP-növekedést az elmúlt években a hatékonyságnövelés „hozta”, nem pedig a foglalkoztatás-bővülés, noha a gazdaság rugalmasságát éppen ez utóbbi segítségével lehetne jelentősen javítani. A nagyarányú inaktivitás súlyos terheket jelent, növeli az államháztartás terheit és csökkenti a bevételeket. Magyarországon jelenleg 40 százalék az inaktívak aránya és elérni kívánt cél, hogy ebből a körből minél több embert sikerüljön bevonni a munkába.

Ebből a szempontból nem érdektelen, hogy az Európai Unió foglalkoztatás-bővítési politikája két pilléren alapszik: a munkavégzés legyen vonzó, s távolodjon el a szociális ellátástól, vagyis a jövedelemkülönbség tegye érdekeltté az érintetteket a munkavállalásban; minden érdekelt juthasson tényleges, személyre szabott segítséghez, amelynek uniós szintű mottója: „Lépj egyet, hogy mi is segíthessünk!”.

Mégis lesz euró 2010-ben?

Veres János pénzügyminiszter elsődleges makrogazdasági célnak nevezte az állam méretének szűkítését. Megítélése szerint ez teremthet forrásokat, levegőt a gazdaság számára. Ugyanilyen lényeges a hiány csökkentése, amellyel kapcsolatban nem mulasztott el emlékeztetni: 2002 óta évről évre csökken az államháztartás hiánya, még ha idén az Eurostat – egyelőre még mindig csak szóbeli! – állásfoglalása alapján elszámolás-technikai okokból nagyobb is lesz a tervezettnél.

A pénzügyminiszter hangsúlyos feladatnak nevezte az önkormányzati szerkezet megváltoztatását, kétharmados jogszabályról lévén szó, eddig ez nem sikerült, pedig az állam működési költségei jelentősen csökkenthetők lennének. Az egészségügy és az oktatásügy átalakítása napirendre kerül, a nyugdíjreform és

Manktelow: 2010 elúszott

Bár a magyar pénzügyminiszter még bízik a közös valuta 2010-es bevezetésében, a hvg.hu-nak nyilatkozó londoni elemző, Aidan Manktelow szerint ez a hajó már elúszott. Olvasson tovább!

az egészségügyi ellátórendszer reformja elodázhatatlan, mindemellett csökkenteni kell a centralizációt, több pénzt hagyva a vállalkozásoknál. A kormány nem mondott le az euró 2010-es bevezetéséről, Veres János szerint elsősorban akarat kell, és ez a kormányban megvan. Nevek említése nélkül kérte, hogy „más szereplők is akarják” a 2010-es pénzcserét, és ne ellene tegyenek.