A pénzügyminisztérium már tavaly úgy ítélte meg, hogy az ország kiskereskedelmi üzemanyag-forgalmának közel 40 százalékát és a nagykereskedelem 70 százalékát kézben tartó Slovnaft 2002-ben és 2003-ban domináns piaci helyzetével visszaélve, az árképzés szabályait megszegve - mesterséges költségnövelő folyamatokra hivatkozva - emelte az árait.

Ivan Miklos pénzügyminiszter ezért rótta ki a bírságot, majd májusban új elsőfokú vizsgálatot rendelt el a büntetés pontosabb jogi megalapozása végett - eközben egyes környezetvédelmi kutatások költségeit elismerve a tárca 11,4 millió koronával mérsékelte a  büntetést -, de a Slovnaft ezt sem fogadta el, és júliusban fellebbezett.

A szabadpiaci árképzés feltételeire hivatkozó fellebbezés részletes indoklásokkal alátámasztott elutasításával együtt a pénzügyminiszter megjegyezte: a szlovákiai gyakorlatban példátlan méretű bírság ellen a tárcánál a továbbiakban már nincs helye a jogorvoslatnak, ellenben a bírósági út még nyitott.

A Slovnaft Szlovákia Legfelsőbb bíróságánál, a Mol pedig nemzetközi cégbíróságnál keres jogorvoslatot azzal a szándékkal, hogy kamatostul visszaköveteli a bírságot, amelynek megfizetése azonban - mint mondták - nem befolyásolja majd a Slovnaft árpolitikáját, sem az üzemanyagárakat, amelyek nagysága minden időben a kőolajtermékek nemzetközi árához igazodik.

Ebből az tűnik ki, hogy a bírságot most ki kell fizetni, a bírósági út pedig az összeg visszaszerzésére ad esetleg lehetőséget.

Az első félévben a Slovnaft 5,326 milliárd korona (138,2 millió euró) adó előtti eredményt ért el, 10 százalékkal, 525 millió koronával többet a tavaly első félévinél. Az adózott eredmény 11 százalékkal 4,61 milliárd koronára nőtt. A bevétel 45,177 milliárd korona volt az első félévben.

A Slovnaft csoportszintű adózott eredménye közel 29 százalékkal emelkedett az első negyedévben a magas olajáraknak és a hosszúra nyúlt fűtési szezonnak köszönhetően.