Az osztrák tömegtájékoztatásban is ismertetett első részeredmények szerint a résztvevők mintegy 56 százaléka mondott igent a népszavazáson.

Vasárnap 4,7 millió svájcinak volt lehetősége arra, hogy kinyilvánítsa a véleményét ebben a kérdésben. Az előzetes eredmények szerint mintegy 60 százalékuk élt is az urnáknál ezzel a lehetőséggel, ami igen magas aránynak számít az alpesi országban gyakran megrendezett népszavazások sorában.

Svájcban csak mintegy másfél évvel ezelőtt nyitották meg a szabad munkavállalás lehetőségét az EU régebbi tagországainak a munkavállalói előtt.

Az alpesi ország állampolgárainak eurooptimizmusát bizonyítja, hogy 4 hónapon belül vasárnap már a második népszavazáson mondtak igent olyan kérdésben, amely az összeurópai együttműködés fejlesztését célozza.

Júniusban 54,6 százalékos támogatással szavazták meg, hogy Svájc csatlakozzon a schengeni-dublini megállapodásokhoz.

Az Európai Unió még pénteken reményét fejezte ki, hogy a svájciak világosan állást foglalnak az új EU-állampolgárok szabad munkavállalásának a lehetővé tétele mellett.

Benita Ferrero-Waldner EU-biztos szóvivője szerint egy esetleges elutasítás esetén a schengeni-dublini megállapodásokban foglaltak végrehajtása is nehézségekbe ütközne, valamint az hatást gyakorolna az unió és Svájc kapcsolatrendszerének az egészére is.

Svájcban 2000-ben a szavazópolgárok mintegy kétharmada mondott igent az alpesi ország és az EU közötti megállapodásokra, amelyek 2002 júniusában léptek életbe.

A Kétoldalú Megállapodások I-es dokumentumgyűjteménye foglalja magába a munkaerő-áramlás szabályozásának a kérdését, amelyről külön kellett döntenie Svájcnak. Az ezen kívüli 5 megállapodás ugyanis automatikusan kiterjed az EU új tagországaira is.