A kampány tavaly novemberben kezdődött, amikor az amerikai stúdiók az MPAA-vel közösen bejelentették, hogy fokozzák küzdelmüket a filmkalózkodás ellen. A filmstúdiók olyanokat pereltek be, akik illegálisan töltöttek le filmeket, vagy azokkal illegálisan kereskedtek az interneten. A jogi eljárások kezdete óta több ilyen személyt azonosítottak az USA-ban, a polgári perek többsége már az ítélethozatal előtt áll. Az amerikai szerzői jogi törvény szerint akár 30 ezer dollár büntetést is kiszabhatnak az illegális filmmásolásért és –terjesztésért. Amennyiben a törvénysértés bebizonyosodik, akkor ez az összeg elérheti a 150 ezer dollárt, vagy akár öt évtől tíz évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után.

A filmipar és az MPAA több területen küzd a filmkalózkodás ellen; tájékoztatja a közvéleményt az illegális filmletöltés és –kereskedelem törvényi hátteréről, harcol az internetes lopások ellen, állami büntető és végrehajtó szervekkel közösen felderíti az internetes kalóztevékenységeket, és azon dolgozik, hogy a filmek a modern technológia segítségével legálisan is elérhetők és letölthetők legyenek.

Az MPAA becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben, ez a szám nem tartalmazza az online file-megosztás során okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő. Egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges, és a befektetések nem térülnek meg.

Az internet és a DVD-másolók terjedésével ez a szám évről évre nő. A filmkalózkodás nem csak az amerikai stúdiókat sújtja. Az alacsonyabb magyarországi filmköltségvetések, az állami támogatási rendszer felépítése miatt a magyar filmkészítők még nagyobb mértékben érintettek az illegális filmletöltések és másolások által - fogalmaz az ASVA közleménye.

A magyar filmesek gyártási támogatása a rendező és a producer korábbi filmjének nézőszámától függ : 1 néző elvesztése a következő filmnél 500 Ft veszteséget okozhat – ha egyáltalán eléri azt a nézőszám-küszöböt, hogy kapjon támogatást.

Közép-Kelet-Európában, az Európai Unió új tagországaiban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) az illegális filmpiac helyzete nagyon hasonló. A csatlakozással a szerzői jogok védelmének törvényi rendezése megvalósult, de a kalózkodás társadalmi veszélyességének megítélése elmarad a nyugat-európai országokban tapasztalhatótól.

Magyarországon a filmiparnak okozott kár becsült értéke (bár többféle számításról is tudunk), a Motion Picture Assotiation (MPA) számításai szerint hozzávetőlegesen húszmillió dollár, azaz 3,6 milliárd forint. Csehországban a filmes kalózkodás által okozott kár becsült értéke húszmillió dollár, Lengyelországban ez a szám harmincmillió, míg Szlovákiában kétmillió dollár.

Az viszont általánosságban elmondható, hogy ezek az adatok sokkal jobbak, mint az illegális DVD-kereskedelem kiinduló helyszíneinek számító Ukrajnában, Romániában és Szerbiában, ahol ez a tevékenység szinte kizárólag a feketepiacon zajlik.

A magyar legális és illegális filmpiac arányát jól érzékelteti az alábbi táblázat: