2005. augusztus. 09. 15:58 MTI Utolsó frissítés: 2005. augusztus. 09. 15:48 Gazdaság

Újra kezdődnek az E.ON elleni perek

A győri és a debreceni ítélőtáblák döntése értelmében szeptemberben első fokon újra kezdődnek a Tebész által indított azon perek, amelyek az E.ON Hungária Rt. választott bírósági győzelmének jogszerűségét vonják kétségbe.

Az E.ON csakúgy tudta a kisrészvényesek kiszorítást végrehajtani 2004 őszén, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bíróság előtt pert indított három saját leányvállalata ellen. A pereket megnyerte, és az ítéletek kötelezték az E.ON Édászt, az E.ON Dédászt és az E.ON Titászt, hogy hajtsák végre a kisrészvényesek tulajdonában lévő részvények érvénytelenítését és a helyettük kibocsátottakat adják az E.ON anyavállalat tulajdonába - áll a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) közleményében.

A kisbefektetők érdekeit védő szervezet az illetékes megyei bíróságokon pert indított a választott bírósági ítéletek érvénytelenítése érdekében. A bíróságok a Tebész kereseteit első fokon elutasították, a Győri és a Debreceni Ítélőtábla azonban súlyos eljárásjogi szabálytalanság miatt a megyei bíróságok ítéleteit megsemmisítette, és az eljárások megismétlését írta elő. 

Egyedül a Pécsi ítélőtábla siklott át az eljárásjogi hibán, így jóváhagyta a Baranya Megyei Bíróság ítéletét. Ezen döntés ellen a Tebész felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságra, amelytől, az alapvetőnek számító eljárásjogi hiba miatt szintén az ítélet megsemmisítését várja.

A Tebész álláspontja szerint az E.ON kiszorítás ügye csak akkor kerülhet nyugvópontra, ha az E.ON hajlandó lesz végre plusz díjat fizetni a jogtalanul kiszorított részvényeseknek kárpótlásként, vagy a szövetség pereskedéseinek következményeként néhány év múlva helyre kell állítani a kiszorítás előtti részvényesi állapotokat. Ez alól akkor sem menekül meg az E.ON, ha időközben a leányvállalatok beolvadnának az anyavállalatba - olvasható a Tebész közleményében.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.