Budapest előrébb lépett a legdrágább városok listáján
A világ nagyvárosai közül Tokióban a legdrágább az élet, de a tíz legdrágább város listáján nyolc európai metropolisz is található - írja legfrissebb felmérésében az Economist Intelligence Unit (EIU). A legnagyobb mértékben dráguló fővárosok között találjuk több kelet-európai főváros mellett Budapestet is.
Európát tekintve a norvégiai Oslóban a legmagasabbak a mindennapi élet költségei – állítja az EIU. Oslo az egy évvel ezelőtt, 2004 tavaszán készült felmérés óta a japán Oszakát letaszítva a ranglista második helyére lépett elő. Ugyancsak nagyott ugrott előre a legdrágább tíz város listáján Rejkjavík, Izland fővárosa, amely a tavalyi 8. helye után idén tavasszal már a 4. legdrágább „városi élőhely” lett. Ugyanakkor jelentősen visszaesett a lista első tízes csoportjában Párizs (3.-ról 5. helyre), Koppenhága (5.-ről 6.-ra), és London (6.-ról 8. helyre).
Az EIU 131 város átlagos költségszintjét vizsgálta dollárban kifejezve, és a New York-i adatot 100-as indexnek tekintve rangorolta is őket. Az évente kétszer megjelenő lista összeállításának az a célja, hogy segítse a külföldön dolgozó cégvezetők, vállalkozók családi költségvetésének kialakítását.
Leginkább az eurózónán kívül fekvő városok drágultak, míg az eurózónában lévő városok visszaestek az EIU listáján. Ennek megfelelően az EU-hoz tavaly csatlakozott, vagy még csatlakozás előtt álló államok legnagyobb városai is drágultak. Prága és Varsó holtversenyben az 55. helyen áll - a cseh főváros 20 helyet, a lengyel pedig 37 (!) helyet ugrott felfelé a listán.
Régiós társainál sokkal szerényebb mértékben, de Budapest is előrébb lépett a legdrágább városok listáján. A magyar főváros a korábbi 87. helyéről a 75. helyre ugrott, és olyan városokat előz meg, mint Rio de Janeiro, Buenos Aires, Honolulu, vagy Atlanta. A 131 települést felsoroló listán a kelet-európai térség városai közül Budapestnél csak Pozsonyban, Bukarestben, és Kijevben olcsóbb az élet.
A jelentős drágulás ellenére még mindig a kelet-európai fővárosok a legolcsóbbak a térségben – írja az EIU. Az eurózóna legalacsonyabb költségeket kínáló fővárosa a portugál Lisszabon. Most ez európai nagyvárosok közül a szerb fővárosban, Belgrádban lehet megélni a legkevesebből – teszi hozzá a felmérés.
A változatlan árak, és a gyengülő dollár tovább csökkentették az USA nagyvárosainak költségeit, így a legfrissebb ranglista első 30 helyezettje között nincs egyesült államokbeli város. A legdrágább New York is csak a 35. a rangsorban. A magas olajárak ellenére a dollárral erős kapcsolatok, és az alacsony infláció miatt a Közel-Keleten is csökkentek az élet költségei. Ezzel szemben – részben az árfolyammozgások, illetve a magas infláció miatt – az Afrika déli részében fekvő városok egyre drágábbak.
A világ legolcsóbb nagyvárosa az EIU szerint a tavalyihoz hasonlóan 2005 tavaszán is Irán fővárosa, Teherán volt. Itt a megélhetés költségei a New York-inak még a harmadát sem érik el.
Hely (korábbi hely) | Város | Ország | Index |
1 (1) | Tokió | Japán | 146 |
2 (3) | Oslo | Norvégia | 142 |
3 (2) | Oszaka | Japán | 140 |
4 (8) | Rejkjavík | Izland | 139 |
5 (3) | Párizs | Franciaország | 137 |
6 (5) | Koppenhága | Dánia | 134 |
7 (6) | Zürich | Svájc | 132 |
8 (6) | London | Egyesült Királyság | 130 |
9 (9) | Genf | Svájc | 124 |
10 (11) | Helsinki | Finnország | 122 |
35 (33) | Moszkva | Oroszország | 100 |
35 (33) | New York | Egyesült Államok | 100 |
40 (33) | Chicago | Egyesült Államok | 96 |
42 (33) | Los Angeles | Egyesült Államok | 95 |
52 (54) | Lisszabon | Portugália | 89 |
53 (58) | Szentpétervár | Oroszország | 88 |
55 (75) | Prága | Csehország | 87 |
55 (92) | Varsó | Lengyelország | 87 |
75 (87) | Budapest | Magyarország | 79 |
82 (92) | Pozsony | Szlovákia | 74 |
91 (112) | Bukarest | Románia | 67 |
93 (99) | Kijev | Ukrajna | 66 |
108 (110) | Belgrád | Szerbia és Montenegró | 62 |
131 (131) | Teherán | Irán | 33 |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.