Az itthon offshore státuszt élvező cégek – azaz az olyan vállalkozások, amelyek Magyarországon tényleges tevékenységet nem végeznek – az uniós szabályok miatt jövő januártól elvesztik speciális helyzetüket, és az ezzel járó adókedvezményeket is.

E cégek az eddig érvényes 4 százalék helyett 16 százalékos társasági adót fizetnek majd, sőt elveszítik az iparűzési adó megfizetése alóli mentességüket is.

A kedvezőtlen változások miatt az elemzők és a tanácsadók már korábban megkongatták a harangot a hozzávetőleg 700 itthon bejegyzett offshore cég felett, a kedvező adózási feltételek fenntartása érdekében ezek a vállalkozások ugyanis könnyen szedhetik a sátorfájukat és más országba költözhetnek. 

Az elköltöző cégek viszont érzékeny veszteséget okozhatnak az ország büdzséjének: az alacsony adóztatás ellenére e vállalatok az elmúlt öt évben becslések szerint közel 100 milliárd forinttal gazdagították a költségvetést.

Nem is csoda, hogy a kormány – részben engedve a tanácsadói lobbi nyomásának – megoldást próbált keresni az offshore cégek itt tartására.

A nemrégiben elfogadott akadálymentesítési csomag jelentősen csökkenti a offshore-ból hagyományos vállalkozássá avanzsáló cégek terheit. Jövő januártól a kamat- és jogdíjbevételek kikerülnek az önkormányzatoknak fizetett iparűzési adó alapjából (kivéve a bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi szolgáltatók bevételeit).

Ez a változtatás a PricewaterhouseCoopers (PwC) szerint számottevő megtakarítást jelenthet főleg a vállalatcsoporton belüli finanszírozással, vagy jelentős jogdíjbevétellel rendelkező cégeknek.

Ráadásul a kormány a 100 lépés programjában szereplő tervei szerint az iparűzési adót jövőre már teljes mértékben le lehetne írni a társasági adó alapjából. Ezzel a PwC szerint a vállalkozásokat a kivetett 2 százalékos iparűzési adóból ténylegesen már csak legfeljebb 1,68 százalék terhelné.

Az offshore cégeket maradásra bírhatja az is, hogy kamat- és jogdíjbevételeik ezentúl is csak 50 százalékig számítanak bele a társasági adó alapjába, ezzel pedig a 16 százalékos társasági adó helyett ténylegesen 8 százalékos teherre számíthatnak.

A külföldi tulajdonosoknak juttatott kamat- és jogdíjbevételek már ma is mentesek a forrásadó alól, a törvény szerint pedig 2006-tól a külföldre fizetett osztalék után sem kell forrásadót fizetni.

Az offshore-státusz megszűnését kompenzáló adóváltozások leginkább csak a kamatból és jogdíjból élő offshore cégeknek lehetnek kedvezőek – mondták a hvg.hu-nak a hasonló cégek megalapításánál segédkező tanácsadók.

Minden bizonnyal elköltöznek viszont, vagy már odébb is álltak a tanácsadók szerint azok a – hazai offshore cégek kisebbik részét képviselő – vállalkozások, amelyek a közvetítő kereskedelem miatt telepedtek meg Magyarországon.

„Jelentős átcsoportosulásra számítunk az offshore cégek körében, lesznek, amelyek elköltöznek, de újak érkezésére is számítani lehet” – mondta a hvg.hu-nak az egyik hazai tanácsadó cég ügyvezetője.

Az adóváltozások mellett a hozzánk költöző cégek számára még mindig az a legvonzóbb, hogy Magyarország közel 60 országgal írt alá megegyezést a kettős adóztatás elkerüléséről.

Ezek között van az Egyesült Államok és Japán is, így az amerikai és japán vállalkozások kifejezetten kedvező környezetet találnak nálunk.

Nem is beszélve arról, hogy a januári változások életbe lépése után a kamat- és jogdíjjövedelemre koncentráló vállalatok társasági adója még az Európában kivételesnek számító ciprusi 10 százaléknál is alacsonyabb lesz.