2005. július. 17. 11:39 MTI Utolsó frissítés: 2005. július. 17. 10:04 Gazdaság

Az ezerforintos bankjegyet hamisítják a leggyakrabban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői 2005 első félévében 4677 darab, a forgalomból lefoglalt forintbankjegy-hamisítványt regisztráltak, 4250 eset kapcsán - derül ki az MNB negyedéves jelentéséből.

A forinthamisítási esetek száma 23 százalékkal, a fellelt hamis bankók száma pedig 25 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A leggyakrabban hamisított címlet az 1000 forintos, amely az összes hamisítvány 62 százalékát adja. A forintbankjegyeket nyomdai úton továbbra sem hamisítják, a szakértők elé került valamennyi hamisítványt irodai sokszorosító eszközzel (színes fénymásolóval, nyomtatóval) állították elő. A hamisítás mértéke a készpénzforgalom biztonságát nem veszélyezteti - hangsúlyozza a jelentés.

Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a valutahamisítási esetek száma és a lefoglalt hamisítványok darabszáma enyhén csökkent. Az euró hamisításának mértéke, bár kis mértékben emelkedett, a jelentés szerint összességében továbbra sem jelentős, 2005 első félévében mindössze 387 darab (az MNB tavalyi jelentése szerint 2004 első félévében 268 darab) euróhamisítványt vizsgáltak a jegybank szakértői. A hamis valuták 55 százaléka euró, 31 százaléka dollár, 14 százaléka egyéb valuta volt.

A jelentés szerint az első félévben az uniós csatlakozás kapcsán létrehozott Nemzeti Készpénzszakértői Központ tevékenységének középpontjában a készpénzhamisítás elleni hatékony, koordinált nemzeti szintű fellépést biztosító intézmények kialakításának előkészítése állt.

Az idén januártól él a teljes körű kapcsolódás az Európai Központi Bank (EKB) hamisítványfigyelő rendszeréhez, a CMS-hez (Counterfeit Monitoring System), így Magyarország is aktív résztvevője lett az euró hamisításának megelőzését, felderítését és visszaszorítását célzó intézményrendszernek.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.