Az euró árfolyama a május végi 254 forintról június utolsó napjaira 246-247 forintra esett vissza. Csütörtökön ugyan kissé gyengült a forint a bankközi devizapiacon - az eurót a szerda délutáni 247,40/50 forinthoz képest délelőtt 247,60/70 forinton jegyezték - ám kora délutánra a forint ismét erősödni kezdett.

A forint annak ellenére izmosodott tovább, hogy a folyó fizetési mérleg első negyedéves hiánya a várakozásoknál valamivel több, hozzávetőleg 1,5 milliárd euró volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett adatai szerint. A költségvetési hiány is magas, ráadásul a héten bejelentett adóváltoztatások csak 2006-ban további 200 milliárdot húznak ki a büdzséből. Az elemzők szerint az adócsomag további bizonytalanságokat jelent a makrogazdasági környezetben, sőt, emiatt tovább csúszhat az euró magyarországi bevezetésének 2010-re tervezett dátuma is.

A londoni Fitch Ratings hitelminősítő hétfői elemzése szerint a jelentős és makacs költségvetési deficit növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét és késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét. Ez utóbbiról a Fitch elemzői már egy februári londoni szakszemináriumon azt mondták, hogy szerintük a 2010-es céldátum csak a lehetséges legkedvezőbb forgatókönyv esetén teljesülhet, és a cég ehhez képest egy-két éves csúszással számol. 

Ennek ellenére áradnak a külföldi befektetők a magyar piacra: március végére a külföldiek kezében lévő állampapírok értéke 2668 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 2350 milliárdról. A beáramlás az elemzők szerint május vége óta még tovább fokozódott. A külföldieket a fejlett piacok - az Egyesült Államok és az eurózóna - nyomott kötvényhozamai irányították a még mindig jelentős kamatkülönbözettel rendelkező kelet-európai piacokra. Az amerikai Fed kamatemelési hulláma is leállhat a közeljövőben, amely a szakértők szerint további befektetéseket csatornázhat a magyar piacra is.

A forintot a lengyel zloty is befolyásolta, a lengyeleknél a szerdai 50 bázispontos kamatcsökkentés pedig újabb lökést adhat nemcsak a lengyel, hanem a magyar valuta árfolyamának is.  Az árfolyam erősödését hozhatta az is, hogy a hazai hiány finanszírozását az állam egyre inkább a külföldi tőkepiacokon keresztül próbálja megoldani.

Az euró- és fontkötvények után Magyarország kedden jenkötvényt is kibocsátott - az eredetileg tervezett 50 milliárd helyett 75 milliárd jen értékben. A Fitch ugyan a magyar szuverén devizaadósságra érvényes "A mínusz" elsőrendű besorolást adta meg a magyar szamurájkötvényre, de emlékeztetett rá, hogy a szuverén osztályzatra negatív kilátás van érvényben.

A forint továbbra is vonzó a külföldiek számára, de abban szinte minden elemző egyetért, hogy a belső egyensúlyok romlása miatt a régió legsebezhetőbb valutájává vált. A hazai gazdaságpolitikát irányítók, beleértve az MNB Monetáris Tanácsát is, egyes vélemények szerint gyengébb forintot látna szívesen az év hátralévő részében, mások szerint viszont épp a nagy értékű külföldi finanszírozás miatt nem lenne kívánatos a forint gyengülése.