Konszolidálódik a helyzet – látszólag. A pillanatnyi likviditás-bőség megállította a hozamok átmeneti emelkedését. A közeli nagy lejáratok (államkötvények, MOL 2005/A) a következő aukciókon lenyomhatják a hozamokat. Ezt megelőzendő sokan a kéthetes repótenderen való indulás helyett már most az állampapír piacra hozták át likvid tőkéjüket. Ez a befektetői magatartás továbbra is azt mutatja, hogy a piacon kivárás uralkodik, hiszen a távolabbi lejáratok esetében – alacsony forgalom mellett – emelkedtek a hozamok. A konszolidációt a makrogazdasági adatok megjelenése ismét nem „zavarta” meg, de említést kell tennünk róluk, hiszen a gazdaság fundamentumai hosszabb távon mindig érvényre jutnak a piaci árakban.

A Magyar Nemzeti Bank múlt héten tette közzé a tavalyi negyedik negyedéves folyó fizetési mérleg statisztikákat, a folyó mérleg hiánya az október-decemberi időszakban 1,71 milliárd eurót, míg az év összességében 7,12 milliárd eurót tett ki, ami a GDP 8,9 százalékának felel meg. A január-februári külkereskedelmi mérleg 478 millió euró deficitet mutat, ami 9,8 százalékkal növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten.

Ezekhez kapcsolható még az a hír, hogy az Emergingportfolio.com heti jelentése szerint a március 30-ával végződő hét napban 27,3 millió dollár távozott a hazánkat is magában foglaló közép-európai, észak-afrikai, közel-keleti régióból (EMEA). Az adat lényegesen alacsonyabb a korábbi hét 350 millió dolláros pénzkiáramlásához képest.

Devizapiac: változatlan az ECB irányadó kamata

Az amerikai kamatemelés után a héten az ECB az irányadó kamatot változatlan szinten hagyta, hiszen az infláció 2,1-2,3 százalékos szintje nem haladja meg jelentősen a kitűzött célt (2 százalék), de a kamatok emelése a már így is gyenge gazdasági növekedést tovább fékezné. Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság a hét elején csökkentette a 2 százalékról 1,6 százalékra a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Ezek a hatások alakították a keresztárfolyamokat.

Közben a nyersolaj ára az 57 dollár feletti szintről 54 dollárra csökkent a legközelebbi lejáratokra, de így is jelentősen magasabb mint az elemzők év eleji várakozásai, amely alapján a várható gazdasági folyamatok előrejelzéseit, illetve ami alapján az állami költségvetési terveket készítették. Ez ma már nem csak hazánkban, hanem az egész világon inflációs nyomást okoz. Erre a FED folyamatos kamatemelésekkel reagál, mivel a gazdasági növekedés mértéke lehetővé teszi a monetáris szigorítást, ellenben az ECB pillanatnyilag a lanyha konjunktúra miatt kényszerhelyzetben van, a kamatok emelésére nem sok tere és lehetősége maradt. Amennyiben mégis kamatemelésre kényszerülne az ECB, akkor sem erősödne az európai fizetőeszköz, mivel ebben az esetben a gazdasági növekedés nullára eshetne.

Ezek figyelembe vételével ma azt látjuk, hogy a dollár a továbbiakban erősödhet az euróval szemben, attól függetlenül, hogy a európai jegybankárok hogyan döntenek a jövőben a kamatokat illetően. Ami érdemben befolyásolja a mai trendeket az csak a FED kamatpolitikája lehet, ezért ma a tengeren túlra érdemes koncentrálni.

Itt nem a kamatemelés a kérdés, hanem annak mértéke az ami az elemzők körében komoly viták tárgyát képezi. A kamatemelés üteme és mértéke pedig jelentős részben az olaj árának függvénye. Már csak azért is, mert az Egyesült Államokban az üzemanyag és általában a kőolajszármazékok árának adótartalma meglehetősen alacsony, így ezen termékek árának változása szinte csillapítatlanul jelenik meg a az inflációs adatokban.

Ez a nemzetközi kitérő azért volt fontos, mert a hazai események a fent vázolt körülmények mellett értelmezhetők reálisan. A dollárkötvények kamatainak emelkedése gyengítheti a forint helyzetét, de ma azt látjuk, hogy ez nem egy töretlen trend mentén megy végbe, hanem a forint euróval szembeni árában diszkrét értékek mentén, több lépcsőben valósul meg. Egy-egy hirtelen gyengülés után konszolidálódik a piac, majd megint következik egy gyors elmozdulás. Így ajánlásunk nem változott, továbbra is az euróban, dollárban denominált instrumentumok vételét javasoljuk.

Az állampapír piacon vegyes mozgásokat láthattunk a héten. A tőkekivonás itt sem folytatódott, a hozamok a hét elején csökkentek, de csütörtökön és pénteken már enyhe emelkedés volt a hozamokat tekintve. A március eleji mélyponthoz mérten mára 10-30 ponttal magasabbak a hozamok, de nem következett be jelentős negatív korrekció, ami annak köszönhető, hogy a tőkekivonás nem folyamatos, a napokban nem is volt érezhető hatása.

A közeli nagy lejáratok keresletnövelő hatása, illetve az a tény, hogy az MNB legutóbbi repótenderére 200 milliárd forinttal kevesebb ajánlat érkezett, mint a lejáró betétek a hozamok csökkenését vetítették előre, ennek ellenére nem történt látványos változás.

A potenciális kereslet és az ehhez mért kínálat arányait figyelembe véve tehát az enyhe piaci mozgások azt vetítik előre, hogy - bár eshetnek a hozamok -, de ez a csökkenés csak „technikai” jellegű lesz, az alapvető trendet csak rövid időre fogja befolyásolni.

Ezen okokból a rövid papírok tartását javasoljuk. A rövid futamidejű állampapírok hozamai csökkenni fognak a kereslet hatására, a hosszabb lejáratok viszont nem mozdulnak, vagy enyhén emelkedhetnek is várakozásaink szerint. Ennek az azoka, hogy a befektetők továbbra sem hajlandók stratégiai pozíciókat felvállalni, inkább spekulatív vételeket eszközölnek, illetve kivárásra „játszanak”.

A részvény piacon is a konszolidáció jelei érzékelhetőek. A forgalom is kezd emelkedni, ami biztató jel lehet. A mostani piaci viszonyok azt mutatják, hogy a negyedéves adatok megjelenéséig már nagy változások nem lesznek, ennek ellenére egy-két vezető részvény áralakulása érdekes volt ezen a héten is.

A MOL beállította történelmi maximumát, majd csütörtökön csökkenni kezdett az ár, amit a pénteki kereskedés során újabb csökkenés követett. Ennek az oka az, hogy az eredmény várakozások jók, de a magas kőolajárak miatt ismét aggódhatnak a befektetők. A magas olajár elvileg kedvez a MOL-nak, de most ismét politikai nyomás érezhető az üzemanyag fogyasztói árának tekintetében. A MOL szakembere is elismerte, hogy a szükséges mértéknél – melyet a világpiaci ár indokol – kisebb mértékben emelte az olajtársaság a benzin és a dízel olaj árát. Természetesen ez a momentum csak átmenetileg meghatározó az árra nézve, de ha az energiahordozók ára továbbra is ilyen magas marad, vagy még magasabb szintre emelkedik, akkor komoly bevétel-kiesést okozhat a világpiaci áremelkedéstől elmaradó áremelés.

Az Otp eredménye is meggyőző lehet, de a várakozások már javarészt beépült a részvény árába. Ezért itt vegyes mozgások lehetnek a jövőben, így a kialakult kockázati szintet csak a sajátrészvény-vásárlás enyhíti valamelyest.

A gyógyszeripari részvények esetében az utóbbi időszak eredményei igazolták, hogy a deviza keresztárfolyamok hatása olyan nagymértékű, hogy a fellépő kockázatok miatt ma nem érdemes vételekkel élni ezen részvények esetében.

Ellentétben a vegyipari részvényekkel, ahol a kimutatható fedezeti hányad, a nyersanyag és a késztermék árak alakulása miatt várhatóan tovább nő a jövedelmezőség. Ezt erősítheti a komoly távol-keleti konkurenciát lekötő helyi jelentős gazdasági növekedés. Ma már a távol-keleti gyártókapacitásokat teljes egészében lefedi a hazai piac felvevő képessége, így az európai jelenlétük gyengült az utóbbi időszakban.

Ajánlásunk tehát a MOL, TVK, Borsodchem, Pannonplast spekulatív (rövid időhorizontú) vásárlása, de a trendeken az gyorsjelentésekben közölt eredmények sokat változtathatnak.

Állampapír piac:

állampapírok:

- 0-1 év: vétel-tartás,

Vállalati kötvények:

eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: vétel,

- USA részvények: vétel,

- Orosz részvények: eladás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: eladás, MOL, TVK, Borsodchem, Pannonplast spekulatív vétel,

Befektetési alapok:

ingatlan alapok, euróban denominált alapok vétele