Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Látlelet a felemelkedő európai térségről
Miféle új kihívásokkal szembesülnek a rendszerváltozást sikeresen lezáró és az Európai Unió tagjává vált közép-európai országok? – ez Csaba László közgaszdász új, angol nyelvű könyvének egyik alapkérdése.
"A felemelkedő Európa új politikai gazdasága" című tanulmányban (The New Political Economy of Emerging Europe, Akadémiai Kiadó, 2005) a szerző felhívja a figyelmet: az EU még egy ideig a világ lassan növekvő térségeihez fog tartozni, a lisszaboni stratégia felülvizsgálatra szorul, a maastrichti egyezmény pedig felhígulóban van. Amíg az előző 15 évben a közép-európai országok támaszkodhattak az unió intézmény- és szabályrendszerére, jobban mondva annak átvételére, a jövőben immár annak korszerűsítéséhez kellene innovatívan hozzájárulniuk.
A szabályozás és az intézményrendszer minőségének kiemelkedő szerepe van; a privatizálás önmagában nem elég a sikerhez, a civilizált piacgazdasághoz betartható szabályozásra van szükség. Ez már Nyugaton is egyre kevésbé állami feladat, ezért növekszik a szakmai önszabályozás szerepe. Az intézmények közül mindenekelőtt a jogállamiság szilárdsága, és a pénzügyi közvetítő rendszer kiszámíthatósága a meghatározó. Az értéktőzsdék csökkenő szerepe és az önkényes, populista célok választása mindamellett lassíthatják Közép-Európa növekedését, ez viszont visszavetheti az uniós átlag szintjének elérésébe vetett reményeket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
