2005 a lakáspolitika éve lesz?
Az eredetileg csupán a fiatalok otthonteremtését segítő kezdeményezéseket az év végéig újabb társadalmi rétegekhez kapcsolódó programokkal egészítették ki - nyugtatja a kedélyeket az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) vezetősége.
Az idei év lakáspolitikájának leghangsúlyosabb eleme, azaz a fiatal párok lakásvásárlásának segítése mellett más elképzelések is helyet kaptak.
Kevésbé jó hír, hogy az illetékmentesen vásárolható lakások értékhatárát 30 millióról 15 millióra csökkentették, továbbá az ingatlaneladásból származó jövedelem után idén már nem 20, hanem 25 százalékkal adózhatunk. Igaz az jó hír, hogy emelkedik a szocpol összege, ám az emelt összegű támogatás igénylését újabb feltételhez kötötték. Így februártól csak azok igényelhetik, akik az építési költség hetven százalékát számlával igazolják, az már hab a tortán, hogy a bizonylatokat csak az APEH által jó adózónak minősített cégek adhatják ki.
Az OLÉH új vezetője, Borsi László a lakáspiac több problémájának orvoslását sürgeti. Úgy néz ki végre megoldást találtak az évek óta vajúdó bérlakás-építési programra: vállalkozókra bíznák. A bérlakásállomány növelésére vonatkozó másik ötlet is jól hangzik, miszerint vásároljanak vissza panellakásokat. Borsi szerint az egyre nehezebben eladható, felújításra szoruló lakótelepi otthonokat bankok, pénzügyi befektetők és nyugdíjalapok vennék meg, egyszerre oldva meg ezzel a korszerűsítés és a bérlakáshiány gondját. A költségvetés pedig a lakbértámogatás révén juttatna vissza pénzt a vállalkozóknak.
A panelfelújítási programra nyolcmilliárd forint jut a z idei költségvetésből. Az egyszerű szigetelés helyett a komplex korszerűsítést célzó tervekben 27 ezer otthon szerepel - idézi Kolber István tárca nélküli minisztert a Népszabadság. A pénz kissé kevésnek tűnik, a fenti összegből ugyanis alig háromszázezer forint jutna egy otthonra. Ha ehhez hozzávesszük az önerőként és önkormányzati támogatásként elvárt egyharmad-egyharmad részt, még akkor is alig egymillió forint jutna egy ötven négyzetméteres átlagotthonra.
Az OLÉH egy másik eképzelése szerint munkáért cserébe fedelet adna a hajléktalanoknak. Az esélyegyenlőségi, illetve munkaügyi tárcával közösen kidolgozandó program az üresen álló önkormányzati épületeket hasznosítaná. Szociális bérlakásból azonban ezzel együtt sem lesz elég a közeljövőben. Marad a magánbérlakás, amelyek rászoruló bérlőit lakbértámogatással segíti a kormány. A bérleti díj harminc százalékát kitevő, de maximum 14 ezer forintos támogatást azonban csak az önkormányzat által hivatalosan is rászorulónak minősített bérlő kaphatja meg.
Az új lakások nehézkes értékesítését figyelembe véve egy új szabály szerint, ha egy beruházó üresen álló új lakásait szociális bérletre kínálja fel a helyi önkormányzatnak, akkor három év elteltével az újakra érvényes kedvezményekkel próbálkozhat ismét az értékesítéssel. Jó hír lehet az is a beruházóknak, hogy az önkormányzatok az idén harminc százalékkal többet kívánnak felújításra költeni, mint tavaly.
Az idén várható építőanyagok drágulása ellenére a fejlesztők legfeljebb néhány százalékos áremelést engedhetnek meg maguknak. A használtlakás-piacon tavaly még az inflációt sem követték az árak, ám az idén némi javulást remélhetnek az eladók.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.