2004. december. 09. 13:57
Utolsó frissítés: 2004. december. 09. 14:04
Gazdaság
Nagyot nyekkent a forint a bankközi piacon
Nagyot esett a forint az elmúlt órákban: a reggeli 245 forint/euró körüli kurzusról kora délutánra 247,5 forintig erősödött az euró. Ez a tegnapi záróárhoz képest 2 forintos euróerősödét jelent.
Piaci elemzők szerint a forintgyengülés mögött egyes külföldi befektetők profitrealizáló eladásai állnak, de szerepet játszottak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János gazdasági miniszter délelőtti kijelentései is.
A kormányfő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgyűlésén kijelentette: „A versenyképesség kulcskérdése az árfolyam-politika, s a mostani erős forint az importot segíti, a magyar vállalkozásokat viszont sújtja.” Gyurcsány szerint „folyamatos, lassú kamatcsökkentéssel a mainál kedvezőbb helyzetet, gyengébb árfolyamot lehet elérni.”
Hasonló értelemben nyilatkozott a gazdasági miniszter is; Kóka János úgy vélte: „Ha nem sikerül a forintárfolyamot a reálgazdasági szempontok figyelembevételével egy másik pályára állítani, akkor magyar vállalatok mehetnek tönkre és munkahelyek ezrei szűnhetnek meg.”
A megbeszélést követően Kóka szavait a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója is megerősítette. Mint Bogsch Erik kifejtette: az ország versenyképessége a tét, s ha nem változik a jelenlegi árfolyam-politika, hosszú távon csak „lefelé mehet” a gazdaság. Hozátette: hosszabb távon az is felvetődhet, hogy bizonyos termékek gyártását kihelyezik.
Elemzők ugyanakkor óvnak az effajta kijelentésektől; mint Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője a hvg.hu-nak fogalmazott: „A kormány nem méri fel a forintgyengülés negatív kockázatait.” Mint Lányi kifejtette: a magyar gazdaság egyre több szereplője adósodik el devizában; a vállalatok például a hiteleiknek alig a felét veszik ma már fel forintban, de egyre nő az állam és a lakosság devizaadóssága is. Egy hirtelen forintgyengülés katasztrofális helyzetbe sodorhatná őket.
Elemzői vélemények szerint a háttérben kemény lobbiharc folyik a gyenge forintban érdekelt exportőrök és a gazdaság többi szereplője között; a forint árfolyamát ennek a harcnak a kimenetele fogja meghatározni. Jelenleg mindenesetre úgy tűnik, a kormányra az exportlobbinak van nagyobb befolyása.
A szakértők többsége ezért (és az infláció folytatódó csökkenésével párhuzamosan óhatatlanul bekövetkező monetáris lazítás miatt) gyengülő forintot vár: a prognózisok szerint 2005 végén 255-258 forint között alakulhat az euró árfolyama. A jegybanki alapkamat pedig a jelenlegi 10-ről 8 százalékig mérséklődhet, feltéve persze, hogy a jegybanktörvény elfogadása nyomán pénzügy-politikai tényezővé emelkedő kormány nem akar nagyobb kamatcsökkentést kikényszeríteni.
A kormányfő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgyűlésén kijelentette: „A versenyképesség kulcskérdése az árfolyam-politika, s a mostani erős forint az importot segíti, a magyar vállalkozásokat viszont sújtja.” Gyurcsány szerint „folyamatos, lassú kamatcsökkentéssel a mainál kedvezőbb helyzetet, gyengébb árfolyamot lehet elérni.”
Hasonló értelemben nyilatkozott a gazdasági miniszter is; Kóka János úgy vélte: „Ha nem sikerül a forintárfolyamot a reálgazdasági szempontok figyelembevételével egy másik pályára állítani, akkor magyar vállalatok mehetnek tönkre és munkahelyek ezrei szűnhetnek meg.”
A megbeszélést követően Kóka szavait a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója is megerősítette. Mint Bogsch Erik kifejtette: az ország versenyképessége a tét, s ha nem változik a jelenlegi árfolyam-politika, hosszú távon csak „lefelé mehet” a gazdaság. Hozátette: hosszabb távon az is felvetődhet, hogy bizonyos termékek gyártását kihelyezik.
Elemzők ugyanakkor óvnak az effajta kijelentésektől; mint Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője a hvg.hu-nak fogalmazott: „A kormány nem méri fel a forintgyengülés negatív kockázatait.” Mint Lányi kifejtette: a magyar gazdaság egyre több szereplője adósodik el devizában; a vállalatok például a hiteleiknek alig a felét veszik ma már fel forintban, de egyre nő az állam és a lakosság devizaadóssága is. Egy hirtelen forintgyengülés katasztrofális helyzetbe sodorhatná őket.
Elemzői vélemények szerint a háttérben kemény lobbiharc folyik a gyenge forintban érdekelt exportőrök és a gazdaság többi szereplője között; a forint árfolyamát ennek a harcnak a kimenetele fogja meghatározni. Jelenleg mindenesetre úgy tűnik, a kormányra az exportlobbinak van nagyobb befolyása.
A szakértők többsége ezért (és az infláció folytatódó csökkenésével párhuzamosan óhatatlanul bekövetkező monetáris lazítás miatt) gyengülő forintot vár: a prognózisok szerint 2005 végén 255-258 forint között alakulhat az euró árfolyama. A jegybanki alapkamat pedig a jelenlegi 10-ről 8 százalékig mérséklődhet, feltéve persze, hogy a jegybanktörvény elfogadása nyomán pénzügy-politikai tényezővé emelkedő kormány nem akar nagyobb kamatcsökkentést kikényszeríteni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Gazdaság
MTI
2004. november. 25. 17:10
Ismét szárnyalt az euró, gyengült a forint
Gazdaság
MTI
2004. december. 08. 23:32
"A forint túl erős, a kamat túl magas"
Gazdaság
MTI
2004. december. 07. 10:10