Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. november. 11. 10:24
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Embertelen bánásmód, rettegő dolgozók a Lidlnél?
Rettegő alkalmazottak, semmibe vett munkajogok - a Ver.di német szakszervezet szerint ilyen állapotok jellemzik a Magyarországon is terjeszkedő Lidl kiskereskedelmi lánc németországi egységeit.
Fekete könyvet tervez összeállítani a Lidl német kiskereskedelmi áruházláncról a Ver.di, Németország egyik legnagyobb szakszervezete – írja a Handelsblatt üzleti napilap. A düsseldorfi újság beszámolója szerint a Ver.di embertelen bánásmóddal vádolja a Lidlt: a társaságnál állítólag a rettegés légköre uralkodik, az alkalmazottakat semmibe veszik, aki pedig fel meri emelni a szavát, állását kockáztatja.
A Ver.di a héten egyszer már hallatta a hangját Lidl-ügyben: kedden a Financial Times Deutschland gazdasági lap hasábjain jelent meg egy írás, amely szerint a szakszervezet ügyvédet fogadott fel abból a célból, hogy kikényszerítse a Lidlből mérlegeinek és egyéb cégkimutatásainak nyilvánosságra hozatalát. A Ver.di a lap értesülését azonmód megerősítette, s közölte, hogy a lépéssel nagyobb átláthatóságot szeretnének elérni.
Szakértők ugyanakkor úgy vélik, a tét ennél jóval nagyobb. Egy, még a 70-es években hozott jogszabály szerint minden olyan németországi vállalatnak biztosítania kell az alkalmazottak beleszólási jogát a cég ügyeibe, amely kétezer főnél több dolgozót foglalkoztat. A Lidl 20-25 ezer embert alkalmaz, ám sajátos cégstruktúrájából következően ezt a jogszabályt eddig meg tudta kerülni. A Ver.di most azt reméli, képes lesz bizonyítani, hogy a Lidl-hálózat egyetlen egységes vállalat.
A szakszervezet támogatást remél az Európai Bíróságtól, amely egy korábbi határozatában a vállalati mérlegek nyilvánossá tételét követelte azoktól az uniós cégektől, amelyek eddig megtagadták számaik publikálását.
Nem a Lidl egyébként az egyetlen: tavaly márciusban az Aldi és a Schlecker kiskereskedelmi hálózatok is a szakszervezetek célkeresztjébe kerültek; az érdekképviseletek szerint e két cégnél is lábbal tiporják az alkalmazottak jogait.
A neckarsulmi székhelyű Lidlről, amely már hevesen építi magyarországi hadállásait, igen keveset tudni. A Trade Dimensions/M M Eurodata becsült adatai szerint a lánc 2003-ban 17,3 milliárd eurós árbevételt produkált Németországban, nyeresége viszont ismeretlen. Alapítója egy bizonyos Dieter Schwarz, akiről azonban még a bulvárlapok is alig tudnak valamit; interjút szinte soha nem ad, közéleti szereplései pedig rendkívül ritkák. (hvg.hu)
A Ver.di a héten egyszer már hallatta a hangját Lidl-ügyben: kedden a Financial Times Deutschland gazdasági lap hasábjain jelent meg egy írás, amely szerint a szakszervezet ügyvédet fogadott fel abból a célból, hogy kikényszerítse a Lidlből mérlegeinek és egyéb cégkimutatásainak nyilvánosságra hozatalát. A Ver.di a lap értesülését azonmód megerősítette, s közölte, hogy a lépéssel nagyobb átláthatóságot szeretnének elérni.
Szakértők ugyanakkor úgy vélik, a tét ennél jóval nagyobb. Egy, még a 70-es években hozott jogszabály szerint minden olyan németországi vállalatnak biztosítania kell az alkalmazottak beleszólási jogát a cég ügyeibe, amely kétezer főnél több dolgozót foglalkoztat. A Lidl 20-25 ezer embert alkalmaz, ám sajátos cégstruktúrájából következően ezt a jogszabályt eddig meg tudta kerülni. A Ver.di most azt reméli, képes lesz bizonyítani, hogy a Lidl-hálózat egyetlen egységes vállalat.
A szakszervezet támogatást remél az Európai Bíróságtól, amely egy korábbi határozatában a vállalati mérlegek nyilvánossá tételét követelte azoktól az uniós cégektől, amelyek eddig megtagadták számaik publikálását.
Nem a Lidl egyébként az egyetlen: tavaly márciusban az Aldi és a Schlecker kiskereskedelmi hálózatok is a szakszervezetek célkeresztjébe kerültek; az érdekképviseletek szerint e két cégnél is lábbal tiporják az alkalmazottak jogait.
A neckarsulmi székhelyű Lidlről, amely már hevesen építi magyarországi hadállásait, igen keveset tudni. A Trade Dimensions/M M Eurodata becsült adatai szerint a lánc 2003-ban 17,3 milliárd eurós árbevételt produkált Németországban, nyeresége viszont ismeretlen. Alapítója egy bizonyos Dieter Schwarz, akiről azonban még a bulvárlapok is alig tudnak valamit; interjút szinte soha nem ad, közéleti szereplései pedig rendkívül ritkák. (hvg.hu)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
