2004. szeptember. 24. 11:48
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Csányi indokai: miért fogadja el a kamatadót
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elfogadható kompromisszumnak minősítette a hitelintézetek kamatnyereségének megadóztatására vonatkozó javaslatot.
A költségvetés bevételeit gyarapítandó évi 30 milliárd forintnyi banki „hozzájárulásból” előzetes becslések szerint 9-10 milliárd forint jut az OTP re, de mint Csányi elmondta, ezt a pluszköltséget ellensúlyozni tudják anélkül, hogy a terhet a hazai ügyfelekre hárítsák, vagy, hogy nyereségesebb tevékenységeiket külföldre kiszervezzék. Csányi Sándor a Klub Rádióban, Orosz József Kontra c. műsorában nyilatkozott.
Egyrészt a bank nyeresége az idén is meghaladja majd a tervezettet, másrészt a kieső bevételek pótolhatóak a külföldi leányvállalatok révén. A társasági adó eredetileg tervezett 24 százalékra emelése az elnök-vezérigazgató szerint súlyos csapás lett volna a bankszektornak, a magyar hitelintézetek adóterhei így nagyobbak lettek volna, mint külföldi konkurenseiké, ami komoly hátrányt jelentene a piaci versenyben. A két évre korlátozott időtartam mellett ilyen veszély nem áll fenn.
A tervek szerint a bankok hatszázalékos adót fizetnének azután a nyereség után, amely az ügyfelek betéteire fizetett és a hiteleikre beszedett kamatok különbözetéből származik. Ez évi 30-32 milliárd forint kiszámítható bevételt jelenthet az államkasszának a következő két évben.
Csányi elmondta azt is, hogy az OTP a következő másfél évben 3-4 külföldi bank felvásárlását tervezi a szerb Jubanka mellett, amelynek átvilágítása jelenleg is tart. A következő állomás - tette hozzá - Horvátország lesz. Csányi megjegyezte, hogy a tervbe vett akvizíciós célpontok között akad olyan külföldi bank is, amely az OTP-hez hasonló méretű.
Egyrészt a bank nyeresége az idén is meghaladja majd a tervezettet, másrészt a kieső bevételek pótolhatóak a külföldi leányvállalatok révén. A társasági adó eredetileg tervezett 24 százalékra emelése az elnök-vezérigazgató szerint súlyos csapás lett volna a bankszektornak, a magyar hitelintézetek adóterhei így nagyobbak lettek volna, mint külföldi konkurenseiké, ami komoly hátrányt jelentene a piaci versenyben. A két évre korlátozott időtartam mellett ilyen veszély nem áll fenn.
A tervek szerint a bankok hatszázalékos adót fizetnének azután a nyereség után, amely az ügyfelek betéteire fizetett és a hiteleikre beszedett kamatok különbözetéből származik. Ez évi 30-32 milliárd forint kiszámítható bevételt jelenthet az államkasszának a következő két évben.
Csányi elmondta azt is, hogy az OTP a következő másfél évben 3-4 külföldi bank felvásárlását tervezi a szerb Jubanka mellett, amelynek átvilágítása jelenleg is tart. A következő állomás - tette hozzá - Horvátország lesz. Csányi megjegyezte, hogy a tervbe vett akvizíciós célpontok között akad olyan külföldi bank is, amely az OTP-hez hasonló méretű.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.